A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Ijjas István: Európai Integráció a vízgazdálkodási gyakorlatban: előnyök és nehézségek

egységes, átfogó vízgazdálkodási politika részeinek tekinthetők. Az EU sok szakértőjének az volt a véleménye, hogy "ahány ország, annyi vízgazdálkodási politika". Ezen a helyzeten sokat fog változtatni a tervezett Vízgazdálkodási Keret Irányelv, azonban a vízgazdálkodás egyes területeivel (pld. árvízvédelem és aszálykár-elhárítás) ez sem fog foglalkozni. A környezetre és a vízre vonatkozó irányelvek kidolgozásának, átdolgozásának, elfogadásának során elhangzó viták és a folyamatok elhúzódása azt mutatják, hogy az integráció az Európai Unión belül sem történik zökkenőmentesen. A tagországok éghajlati, domborzati, társadalmi, politikai, gazdasági, történelmi és kulturális viszonyai különbözőek és ez nehezíti, illetve lehetetlenné teszi egységes módszerek alkalmazását. Ezt az Európai Unió általános politikai alapelvei figyelembe is veszik ma már akkor, ha ez nem ellentétes az európai állampolgárok és az egységes Európa érdekeivel. 1.1 A vízkészletgazdálkodásra vonatkozó EU irányelvek kidolgozásának, elfogadásának, módosításának és érvényesítésének nehézségei A vízminőségi politika az Európai Közösség környezeti politikájának legrégebbi és legkomplettebb része. Ennek egyik fő oka az, hogy a tagországok történetében már régen jelentkeztek a vízminőségi problémák az országokon belül és nemzetközi szinten is. Az Európai Közösség törvényhozóinak fő jogi eszköze a környezeti jog területén az irányelv (direktíva). Ennek figyelembe vétele minden tagország számára kötelező, azonban a tagországok maguk határozhatják meg az alkalmazás formáját és módszereit. A tagországoknak az irányelvekben foglaltakat meghatározott időn beliil be kell építeniük a saját környezeti szabályozó rendszerükbe. Nagyon fontos az, hogy a nemzeti szabályok az Európai Közösség irányelveiben lefektetett keretek között maradjanak A nemzeti szabályoknak azonban csak az Európai Közösség irányelveiben megszabott minimális követelményeket kell betartaniuk, ezeknél szigorúbb követelményeket is meghatározhatnak a saját szabályozásaikban. Az Európai Közösség joganyaga jelenleg több mint 20 alapvető jogi eszközt tartalmaz a vízzel kapcsolatban. Ezek a vízi környezet különböző elemeihez kapcsolódnak. A vízminőség szabályozási politika prioritásai és ezek hatásai a jogi eszközökre, a jelenlegi és a születő környezeti politikák szélesebb körének részei és azoktól is függenek A szennyező anyagoknak a vizekbe való bevezetését az Európai Közösség kétféle módszerrel szabályozza: • az Egyforma Kibocsátás Szabványok (Uniform Emission Standards) vagy más néven határérték (limit value) módszer azt adja meg, hogy mekkora a vizekbe bevezethető maximális szennyezés mennyisége, 49