A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kecskemét, 1998. július 8-9.)

VÍZGAZDÁLKODÁS - dr. Ijjas István: Európai Integráció a vízgazdálkodási gyakorlatban: előnyök és nehézségek

EURÓPAI INTEGRÁCIÓ A VÍZGAZDÁLKODÁSI GYAKORLATBAN: ELŐNYÖK ÉS NEHÉZSÉGEK Dr. 1JJAS ISTVÁN Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszék BEVEZETÉS A felszíni vízkészletek időbeli lefolyásának módosítását, a felszín alatti vízkészletek megőrzése, használata és szennyezés elleni védelme érdekében végzett tevékenységeket, a vízkészlet-módosító emberi beavatkozásokat és a regionális vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést is jelentős mértékben fogja befolyásolni a jövőben az európai integráció Erre fel kell készülni. Ez sokféle módon történhet Általában az integrációval kapcsolatban megjelent hivatalos dokumentumokra építik a felkészülést A sikeres, a Magyarország és az Európai Unió jelenlegi tagországai számára is kölcsönösen előnyös csatlakozásunk érdekében azonban feltétlenül ismernünk kell olyan háttér­információkat is, amelyek a hivatalos dokumentumokból általában kimaradnak. Ilyen háttér-információk például a dokumentumok (irányelvek, keretprogramok, akcióprogramok stb.) megjelenését megelőző viták, tiltakozások és kompromisszumok Ez a tanulmány az Európai Unióhoz való csatlakozással, az Európai Unión belüli, valamint az Unión kívüli országok európai integrációjával, annak előnyeivel és nehézségeivel foglalkozik a vízgazdálkodás területén. Hat kérdéssel foglalkozik az integrációval kapcsolatban, elsősorban a háttér­információk alapján. Olyan témakörökkel, amelyeket a jelenlegi és a jövőbeli hazai vízgazdálkodási tevékenységek tervezésekor feltétlenül tanulmányozni kell I. AHÁNY ORSZÁG, ANNYI VÍZGAZDÁLKODÁSI POLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN? Az Európai Uniónak a kilencvenes évek közepéig gyakorlatilag nem volt vízgazdálkodási politikája. A környezetvédelmi irányelvek, keret- illetve akció-programok védték a víz minőségét, de semmiképpen sem voltak egy 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom