A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Török Imre György: „Eszmetöredékek” a belvíz fogalmának korszerűbb értelmezése és a belvízvédekezés gazdaságossága tárgyában

Nem mindegy melyik évszakban és hol keletkeznek belvízi elöntések. Saját gyakorlatom szerint a nagy belvizek mindig a téli, tavaszi belvizek voltak. Amikor is, a téli fagyos talajon hó formában felhalmozódott nagytömegű vízmennyiség hirtelen meleg esőkkel olvadva okozhat nagykiterjedésű elöntéseket. Ilyenkor persze zömmel rét, legelő, erdő és bevetetlen szántó művelési ágba tartozó területek kerülnek víz alá. A nyári belvizek a nagy intenzitású záporok hatására alakulnak ki, inkább lokális jellegűek, de ellenük való védekezés a növényzet sűrűsége miatt jóval nehezebb. Ilyenkor azonban a növényzet sokkal érzékenyebb a vízborításra. A művelt területek nagy részén viruló kultúrvegetáció egyes helyeken csupán néhány órás vízborítást képes elviselni. A fenti gondolatokkal közelíthetünk a belvíz fogalmának egy másik értelmezésére, a belvíznek a biológiai meghatározására. Az agrár szakemberek számára a belvíz mást jelent, mint a mérnököknek. Nem első sorban az elöntés, a felszíni víz összegyülekezés számukra a mérvadó. Álláspontjuk szerint akkor van belvíz, ha a vízborítás vagy a talaj vízzel való telítettsége a növényzet életfeltételeit nehezíti, végső esetben lehetetlenné teszi. Más szóval elpusztul, senyved a vetés. Ilyen értelmezésben legyenek akár nagymérvű elöntések télen, tavasszal a réteken, kaszálókon, a bevetetlen szántókon, a mezőgazda nem beszél belvizről. Aggódik talán, hogy a tartós elöntés talajeróziót okoz, vagy nehezíti a tavaszi vetési munkálatokat. A mezőgazda számára a tenyészidőszak túlzott csapadékainak hatása jelenti a belvizet és ez a talajadottságoktól és a kultúráktól függ. A kötött talajokon néhány napos vízborítás esetén sem károsodik a növényzet. Mind addig, amíg a talajban van levegő, a vegetáció életképes. Az ún. biológiai szárazság a veszélyes, amikor is a vízzel telített talajból levegő hiányában a növény nem képes vizet felvenni. A homoktalajok hírtelen telítődnek. A gabonafélék és a kukorica, cukorrépa napokat is kibír, de a burgonya, paradicsom csak néhány órás talajtelítettséget. A levegő, az esővíz és a talaj hőmérséklete is nagymértékben befolyásolja az ilyen jellegű belvizek növényzetre gyakorolt hatását. Biológiai értelemben a mezőgazda szemével nézve tehát nagyon sok alkalommal találkozunk olyankor is belvízzel, amikoris elöntés és a csatornákban vízszintemelkedés alig észlelhető és a vízimérnöknek, technikusnak úgyszólván semmi teendője nincs. Máskor nagymérvű elöntéseket vezetünk le súlyos költségek árán éjjel- nappali szivattyúzással és biológiai belvízről mégsem beszélhetünk. Oroszlány István és Fekete István professzorok belvízzel kapcsolatos több évtizeddel ezelőtt a katedráról és szakmai tanácskozásokon elmondott fejtegetései kitörölhetetlen emlékként élnek bennem. Igazuk volt, amikor arról beszéltek, hogy a 555