A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

INFORMATIKAI ESZKÖZÖK ÉS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN - Dr. Abonyi István: Informatika oktatása a vízügyi mérnökképzésben

konyságának a fejlesztését célozza. Interdiszciplináris terület tehát, melyen munkál­kodó szakemberek alapképzettségük okán tájékozottak a szakmában alkalmazott eljárásokról és ezen kivül fogékony és aktív "felületet" képeznek az építőmérnök és a műszaki informatikus (, vagy a műszaki informatika-építőmérnöki szakirányos ) között. Ők lesznek azok a mérnökök, akiktől - válasz reményében - kérdezni lehet ("....és azt írta ki, hogy az xxx.dll állomány nincs az aktuális alkönyvtárban. Mit lehet ilyenkor tenni?"), ők fogják kezdeményezni az adott feladat megoldására leg­alkalmasabb hardver/szoftver eszközök beszerzését, közreműködnek az installálás­ban, a felhasználói igényeknek megfelelően képesek az egyszerűbb rendszert konfi­gurálni. Speciális feladatot jelent a vízügyi ágazat mindennapos gyakorlatában alkalma­zott szoftverek alapos elsajátítása. (1.) A következőkre gondolunk elsősorban: • Vízkárelhárítási, védekezési Információs Rendszer ( VIR), • Vízrajzi-Hidrológiai grafikus adatelemzési programok ( VIZ ), • Műszaki Hidrológiai programcsomag ( MH ), • Vízrendezési, vízhasznosítási kezelésű medrek és létesítmények nyilvántartása ( MEDER ), • Hydra és Magiszter térinformatikai rendszerek. A szakirány hallgatóit fel kell készíteni továbbá helyi hálózatok menedzselésére (NOVELL, Windows NT, OS/2 ismeretek) és a vízügyben általánosan alkalmazott csoportkommunikációs szoftvernek, a Lotus Notes-nak a "közel-rendszergazda szintű" alkalmazására. Számítanunk kell arra is, hogy végzett hallgatóinknak kell egyszerűbb információs rendszereket megtervezni, bonyolultabbakat működtetni és továbbfejleszteni. Rendelkezniük kell tehát rendszerelemzési-operációkutatási ismeretekkel, tudni­uk kell az információs rendszerek tervezésének lépéseit. A szakirány választására - fakultatív jelleggel - az oktatási időszak harmadik félévét követően kerülhet sor, a specializációs órakeret a teljes kontakt képzési idő 12%-a. A hallgatók a szakirányhoz kapcsolódó szakdolgozati témát kapnak, ezirányú ismerete­iket a záróvizsgán is számonkéri a vizsgáztató bizottság. 3. ÉS A PROGRAMOZÁS ? Nehéz kérdés. Eljutottunk ugyanis arra a pontra, amikor szinte majdnem minden mérnökimatematikai eljárásnak létezik jól kezelhető számítógépes reprezentánsa. 897

Next

/
Oldalképek
Tartalom