A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Rátky Pál: A Maros hordalékkúp vízkészlete, a készletek felhasználási területei, a fejlesztés iránya, szükségszerűsége, lehetőségei

helyen valósulhatott meg. A megvalósítás egyik példája a Mezőhegyes-Battonyai térség komplex vízgazdálkodási problémáit enyhítő Magyar-Román nemzetközi együttműködés. 7. VÍZSZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK IGÉNYE A talaj jó termőképessége, a jó fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai a kedvező éghajlati és hidrometeorológiai tulajdonságok mellett az érintett gazdálkodók a "száraz gazdálkodás" egyre növekvő kockázatát érezve az öntözéses gazdálkodás irányába mozdulnak el. A térségben az aszályos periódus következményei jelentős kárt okoztak, melyek az egyes években a 3 milliárd forintot is elérték. A vázolt hidrometeorológiai és talajtani adottságok, valamint gazdasági okok miatt az öntözés indokolt és gazdasági szükségszerűség. A víz a termelésnövekedést és a termésbiztonságot megteremtő tényezőjévé vált. Az érintett Szárazér-Élővizi belvízrendszer kitűnő talajadottságokkal rendelkezik. A mezőgazdaságilag megművelhető terület 96 %-a szántó, melyen a mezőgazdasági termelés színvonala az országos átlagnál magasabb. A növénytermesztésen belül a kenyér- illetve a takarmánygabona és a kukorica részaránya tcbb mint 50 %-os. A nyári hónapokban nagy gyakorisággal kevés csapadék hullik ebben a körzetben. Ilyen körülmények között a jó terméshozamot igérő kapás növényeket csakis öntözéses technológiával lehet életben tartani. A mezőgazdasági igények tehát adottak és ezek összhangba hozhatóak. A már kialakított cukorgyári és Állami Ménesbirtok Rt. vízszállító csatornahálózatának fejlesztése és kialakítása példaértékű. A múlt században kialakított vízellátó rendszert csupán bővíteni kellett és kiegészíteni helyi elosztó illetve összekötő csatornákkal, közbenső átemelőkkel. A további fejlesztés gerince is a meglévő belvizes csatornákra fűzhető. A határmenti területek a Kutaséri, a Cigánykaéri, illetve a Dorobánti csatorna bővítésével, a Szárazér vonulata a csatorna megkezdett bővítésének folytatásával, közbenső átemelők kiépítésével öntözővízzel elláthatókká vállhatnak. 8. ÖNTÖZŐVÍZ IGÉNY KIELÉGÍTÉSE A délkelet-magyarországi térség öntözővízellátására vonatkozó elképzelések hosszú időre nyúlnak vissza. Ebből az utolsó 31 évet kiragadva 1965-ben elkészült az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, 1968-ban pedig az Arad-Csanádi öntözőrendszer elvi műszaki megoldása. Sajnos pénzügyi okok miatt egyik sem valósult meg. 546