A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Rátky Pál: A Maros hordalékkúp vízkészlete, a készletek felhasználási területei, a fejlesztés iránya, szükségszerűsége, lehetőségei

A térségben közben egyre feszítőbbé váltak az öntözési problémák. Ezt felismerve az Országos Vízügyi Hivatal a 80-as évek elején elkészíttette a KőrösTisza-Maros közének átfogó vízgazdálkodási vizsgálatát és a fejlesztési lehetőségek föltárását. Ennek keretében elkészült a Békés-Csanádi többcélú vízgazdálkodási rendszer koncepciója. A megoldás lényege, hogy a Fehér-Kőröst és a Marost egy 40 m-es fölső illetve alsó betáplálású főcsatorna kötné össze. A rendszeren belüli vízszétosztást közbenső tározókkal és a térséget behálózó belvizes csatornák többcélúvá tételével lehetett volna megoldani. A terv átfogó volt és nagyszabású, de közeli megvalósítása pénzügyi okok miatt irreálisnak tűnt. Ugyanakkor az aszályra fordult időjárás és egyéb gazdálkodási okok az öntözés bevezetését sürgőssé tették. így a 80-as évek végéig az üzemek kisebb igényű, de belátható időn belül kivitelezhető megoldást igényeltek. 9. IPARI VÍZELLÁTÁS Az 1870-es években 40 m-es kutakból szivattyúzták az állattartáshoz és öntözéshez szükséges vizet, de ez nem volt elegendő és minőségi problémák is voltak. 1889-től a cukorgyár működéséhez szükséges napi 3.500 m3 vízre volt szükség, melyet felszín alatti vízkészletből nem tudtak biztosítani. Megoldást az Aradtól Mezőhegyesig tartó csatorna megépítése jelentette. A felszíni vizet Aradnál szivattyúzták a Marosból a rendszerbe. További útja az Aradon áthaladó Holt-Maros volt, amely a város egy részének szennyvizét, valamint a gyártelepekről kifolyó szennyezett vizeket is befogadta. Egy átkötőcsatornával újra a Szárazér vonulatába terelt víz Battonyán áthaladva, egy új nyomvonalú csatornán, az Élővíz-csatornán jutott el Mezőhegyesig. A csatornán 7 zsilip épült, amelyből most román területre 4 esik, a megépített új hidak száma 43 volt. A csatorna Arad-Mezőhegyes között öntözési célokat is szolgált, a ménesbirtok 300 hektárt öntözött. A csatorna 1893-tól a mezőhegyesi kendergyár, 1904-től pedig a nagylaki kendergyár áztatáshoz szükséges vizét is szállította. 10. KOMPLEX VÍZELLÁTÓ RENDSZER KIÉPÍTÉSE A hordalékkúpon felszíni vízből történő ör.tözővízhasznosítás 1988-ig csak belvizes csatornából volt lehetséges. A Romániából érkező "cukorgyári" víz ipari célokat szolgált, az abból történő öntözés csak a "felesleges" vizek kiöntözését jelentette. Ennek lehetősége korlátozott volt, mivel ezért a vízszolgáltatásért a Román Fél konvertibilis valutát kért. Ezt a többletköltséget a mezőgazdaság nem tudta kitermelni. Más területeken ugyanakkor a felszíni vizekből történő öntözővíz szolgáltatás, a komoly állami támogatás miatt, a fenti díj egytizedébe ke547