A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Rátky Pál: A Maros hordalékkúp vízkészlete, a készletek felhasználási területei, a fejlesztés iránya, szükségszerűsége, lehetőségei

törmellékkúp többi vízelvezető csatornájának és természetes árkainak gyűjtőjévé, befogadójává is vált. Ezek a csatornák általában az egykori természetes árkok nyomvonalait követik. Kiépítésük fokozatcsan történt meg az utóbbi évtizedek folyamán. Ezek jelenthetnek további vízpótlási útvonalakat. Az öntözőtelepek vízellátó csatornái ezekben a vonulatokban képezhetők ki. 5. HIDROMETEOROLÓGIAI JELLEMZÉS A Kőrös-Sámsonapátfalvi főcsatorna-Maros által határolt térség határmenti sávjában elsősorban kontinentális éghajlati jellegzetességek uralkodnak. Gyakran érvényesülnek azonban óceáni, ritkábban mediterrán, esetenként pedig szélsőséges kontinentális hatások is. A hordalékkúp hazánk legmelegebb zónájába tartozik, ahol a sokévi középhőmérséklet 11 °C fölött van. A hőmérséklet éven belüli alakulására jellemző a viszonylag korai kitavaszodás. A tervészidőszak középhőmérséklete 17,5 °C. A 30 °C fölötti hőségnapok száma sokévi átlagban 20 fölött van, de ez az utóbbi 50 évben elérte a 45 napot is. Az évi átlagos csapadékösszeg 560 mm. A terület csapadékellátottsága jó, az éves csapadékátlag 550-630 mm közötti, északról dél felé haladva egyre nő. Szélsőséges időjárású években 330 mm és 880 mm-es értékeket is mértek. A nyári csapadék intenzitása nagy, de mennyisége kevesebb mint a téli félévi. A csapadék időbeli eloszlása szélsőséges. A 10 %-os valószínűségű 3 napos nyári csapadék 78 mm. Az eddig észlelt legnagyobb 3 napos csapadékösszeg 128,8 111111 volt, melyet Battonyán mértek 1975-ben. A téli félév 10 %-os valószínűségű csapadékösszege 310 111111, a szomszédos területek átlagánál kevesebb. A téli félév eddig észleli legnagyobb csapadékösszege 404 111111 volt. A biztonságos mennyiségű és minőségű mezőgazdasági termékek csak akkor piacképesek, ha garantálhatóak a szerződéses határidők. Mindez a térségre jellemző szélsőségek miatt csak öntözéssel teremthető meg. A többletköltség megtérülését a hordalékkúpon kialakított öntözőtelepek gazdaságossága igazolja. 6. HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET H\TÁSA A térség szelsőséges időjárását bizonyítják az 1862-63-as, az 1940-41-es, az 1960-as és 1970-es évek második felére jellemző rendkívül belvizes, valamint az 1907-es, 191 l-es, az 1928-as, 1935-ös és 1952-es, illetve az 1995-öt megelőző 13 évre jellemző rendkívül aszályos időszakok. A belvizes éveket általában vízrendezési programok, az aszályos éveket pedig öntözésfejlesztési programok elindítása követte. A tudomány már régen felvetette a komplex vízgazdálkodási szemlélet érvényesítésének fontosságát, de ez főképpen anyagi okok miatt kevés 545