A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZRENDEZÉS - Rátky Pál: A Maros hordalékkúp vízkészlete, a készletek felhasználási területei, a fejlesztés iránya, szükségszerűsége, lehetőségei

2. FIZIKAI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TULAJDONSÁGOK JELLEMZÉSE A térség eddigi öntözés-fejlesztéseinél végzett talajtani mérések, valamint a mezőgazdasági tapasztalatok azt igazolják, hogy a művelt teriiletek jó fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkeznek. A talajok vízvezető képessége közepes, vagy nagy kategóriába sorolható, és a mért szelvények nagy részénél a vízvezető képesség a mélységgel nem csökkent. Mindezek a talajok jó gyökérjárhatóságát, vízvezető képességét, megfelelő szellőzöttségét és levegőgazdálkodását bizonyítják. A talajokra a térségben a jó víztartó képesség a jellemző, kedvező talajbiológiai tevékenységet, és jó tápanyag hasznosítást eredményezve. A talaj tulajdonságok alapján megállapítható, megfelelő tápanyagellátás és nedvesség biztosítása mellett a nagy termések elérésének lehetősége fennáll. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a térségben az öntözésnek talajtani akadálya nincs. Természetesen a részletesebb vizsgálatokkal lehet majd megállapítani, hogy az öntözővízadagok milyen intenzitással juttathatók ki károsító hatás nélkül. 3. TALAJVÍZ VISZONYOK A talajvíz mélységbeni elhelyezkedése, alakulása nem egységes. A terület jelentős részén a talajvíztükör 2-3 m mélységben található. A talajvíz évi járásában a maximumok általában tavasszal március-május között jelentkeznek, míg a minimumok ősszel októberben alakulnak ki. A szélső vízszintértékek közötti különbségek átlagosan 2-3 m körüliek. A fentiek következtében természetes tavak, tározók kialakulása a térségre nem jellemző. 4. FELSZÍNI VÍZKÉSZLET Az öntözésre felhasználható belvizes csatornák vízkészlete nem talajvízből táplálkozik, hanem felszíni összcgyülekezésből. Mindezek legnagyobb részt nem a mai magyar határokon belüli területekről érkeznek. Eredete az Aradi dombvidék lejtői. A vízhasznosítás szempontjából leginkább figyelembe vehető vízszállító csatorna a Szárazér. Medre Arad térségében magas marosi vízállások esetén a folyó egyik mellékágának vizével természetes kapcsolatba került. A későbbiek során ezt az állapotot összekötő csatorna és zsiliprendszer kiépítésével véglegesítették. Magyarországi területre érve a vízelvezető völgy Battonyán keresztül, a várost elhagyva, Mezőhegyest 15 km-es körgyűrűként megkerülve, halad Végegyháza - Tótkomlós - Békéssámson irányába. A Szárazér a 544