A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Karászi Gáspár: A lakásonkénti vízfogyasztás mérés tapasztalatai, problémái Magyarországon

A szolgáltatók többségének önkormányzati tulajdonba, illetve irányítás alá kerü­lése, továbbá a szolgáltatók közt kialakult piaci verseny tovább erősítette a mel­lékmérősítés folyamatát. A Kormány 38/1995. (IV.5.) számú rendelete a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről az addig jogilag szabályozatlan kérdések egy részét szabályozta. így előírta a szolgáltatói hozzájárulást és a tervkészítést a mellékmérő beépítési feltételeként, továbbá a szolgáltatási szerződés megkötésé­nek szükségességét, valamint a fogyasztó kötelezettségét a mellékmérő idősza­kos hitelesítésére vonatkozóan. Sok kérdés azonban - melyekre később visszatérünk - továbbra is szabályozatlan maradt. Mivel abban az időszakban a vízmérők hitelesítési ideje 4 évre szólt, 1994­1995-ben azoknak a szolgáltatóknak a területén, ahol már 1990-ben elkezdődött a "mellékmérősítés" az először beszerelt lakás-mellékmérők hitelességi ideje lejárt. így el kellett kezdeni a mérők cseréjét. Ez azoknál a szolgáltatóknál - a felmérés szerint ma 6 ilyen van - ahol saját költségen végezték a mérőcserét és hitelesítést, nem okozott különösebb problémát. Azoknál a szolgáltatóknál vi­szont, ahol a fogyasztónak kellett viselni az újrahitelesítés költségeit - ami a ki­beszereléssel együtt 1.000.- Ft-ot meghaladó mértékű -, feszültségek keletkeztek. E helyeken a csere és a hitelesítés megszervezése is gondot jelentett. A fogyasztók - elsősorban az őket terhelő költségek miatt - elkezdték fesze­getni, miért van szükség a mellékmérők 4 évenkénti hitelesítésére. A kérdés országgyűlési interpelláció szintjéig jutott. így született meg a 171/1996. (XI.26.) Kormányrendelet, amely a mellékmérőket kiemelte a vízmérők általá­nosan érvényes 4 éves hitelességének hatálya alól, s a számlázás alapjául szolgá­ló mellékmérők hitelességi idejét 6 évben állapította meg, míg a költségmegosz­tó mérőket korlátlan hitelességi idejűnek minősítette. (Meg kell említenem, hogy e kormányrendelet tipikus példája a szakmai alapot nélkülöző, politikai indíttatású jogszabálynak. Ugyanis egy számlázás alapjául szolgáló, azaz "joghatással járó" mérőműszer hiteles működési idejére műszakilag semmilyen befolyással nincs, hogy mellékmérőként, vagy bekötési mérőként van-e beépít­ve.) A mérőcsere problémája így két évvel eltolódott, de 1998-tól újra jelentkezni fog. 3. A LAKÁSOK MELLÉKMÉRŐVEL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁSÁNAK JOGI ÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI Ahhoz, hogy a lakásonkénti mérés gyakorlati tapasztalatairól, a "mellékmérősítés" problémáiról beszélni tudjunk, először meg kell ismerni egy­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom