A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)

VÍZELLÁTÁS - Karászi Gáspár: A lakásonkénti vízfogyasztás mérés tapasztalatai, problémái Magyarországon

részt a jogi szabályozás hiányosságait, másrészt a műszaki adottságokat. Természetesen az elmélet és gyakorlat szoros összefüggésben áll egymással, ami azt jelenti, hogy ezek az ún. elvi hiányosságok, adottságok a gyakorlat során kerültek megvilágításra, így itt is hivatkoznunk kell az országos gyakorlat tapasztalataira. 3.1 A jogi szabályozás problémái A lakások mellékvízmérőire, illetve a bekötési mérők és a mellékmérők kapcsolatára vonatkozó országos érvényű jogi szabályozás jelenleg csak a 38/1995. (IV.5.) Kormányrendeletben található. A bérlakásokra, társasházakra, lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok érdemben nem kezelik ezt a kérdést. A kérdéskört a továbbiakban tehát alapvetően a fenti Kormányrendelet (továbbiakban "a Kormányrendelet") alapján tárgyaljuk. - A Kormányrendelet értelmében a szolgáltató tulajdonában levő mérők időszakos hitelesítése a szolgáltató, a fogyasztó tulajdonában levő mellékmérő hitelesítése a fogyasztó feladata. Nem rendelkezik viszont a Kormányrendelet arról, hogy a fogyasztó által beszerelt mellékvízmérő a fogyasztó tulajdonában marad-e, vagy a szolgáltató tulajdonába kerül. E bizonytalanságot azon rendelkezése is erősíti, mely szerint a mellékmérőn keresztül történő vízszolgáltatásra szerződést kell kötni. Nem véletlen, hogy egyes szolgáltatók tulajdonba veszik a mellékmérőt, mások pedig nem. - Nem tisztázott, hogy a szolgáltató köteles-e külön díjazás nélkül a mellékvízmérőket leolvasni és annak alapján vízdíjat számlázni. A Kormányrendelet 10. §. (1) bek. alapján a szolgáltatónak a szolgáltatási kötelezettsége a szolgáltatási pontig áll fenn. Mivel a mellékmérők a szolgáltatási ponton túl vannak, egyes szolgáltatók csak külön díjazásért végzik a többletszolgáltatást jelentő mellékvízmérőre vonatkozó számlázást. - Semmi nem szabályozza, milyen elv alapján kell szétosztani a bekötési vízmérőn a mellékmérők összes fogyasztásának levonása után "maradó" fogyasztást. - A mellékmérővel rendelkező fogyasztó kötelezhető-e a bekötési mérőn "maradó" fogyasztás egy részének megfizetésére? Mi a követendő eljárás e kérdésben 100 %-os, illetve részleges mellékmérősítés esetén. (Az l.sz. ábra rejtett elfolyását, illetve "K" közösségi fogyasztását, hogyan kell szétosztani?) - Kötelezhető-e valamilyen alapon vízdíjfizetésre az a fogyasztó, akinek egy soklakásos épületben egyedül (vagy néhányad magával) nincs mellékvízmérője, s a bekötési vízmérőn - annak "lustaságából" adódóan - a mellékmérők 31