A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Kaposvár, 1997. július 9-11.)
VÍZELLÁTÁS - Karászi Gáspár: A lakásonkénti vízfogyasztás mérés tapasztalatai, problémái Magyarországon
a 10 %-át sem érték el - nagymértékű állami költségvetési támogatással lehetett biztosítani. Az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a lakossági díjak ilyen nagyarányú támogatása hosszú távon nem tartható fenn, s azok fokozatos leépítését határozta el a kormányzat. Ez az elképzelés, illetve az azt megvalósító gyakorlat a politikai rendszerváltást követően, a piacgazdaságra történő áttérés szellemében sem változott. Az első jelentős mértékű vízdíjemelésre 1990. év elején került sor. Ekkor a díjak országosan különböző arányban, de egyes vállalatok üzemeltetési területén 5-600 %-kal is megemelkedtek. Ez a díj már érezhető nagyságú tétellé tette a fizetendő vízdíjakat a háztartások költségvetésében. A vízdíjak növekedéséből adódó lakosságot érő hatást egyidejűleg tovább növelte a víz- és csatornadíjak lakások és nem lakás célú helyiségek bérlőire való áthárításáról szóló 18/1990. (1.31.) MT számú rendelet is, melynek értelmében a bérlők a lakbéren felül a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért a bérbeadónak díjmegtérítést kötelesek fizetni, annak az esetnek a kivételével, amikor a vízmű vállalat által szolgáltatott - mellékmérővel elkülönített - vízért az érdekelt (a bérlő) vízdíjat fizet. A fentiek következtében 1990. év elején robbanásszerű társadalmi igény jelentkezett a közműves ivóvíz és melegvíz használatoknak a lakásonkénti elkülönített mérésére. Ez az igény hazánkban potenciálisan mintegy kétmillió olyan (bér- és magántulajdonú) lakást érint, melyek többlakásos épületekben találhatók. 2.2 Előzmények 1990-től napjainkig A társadalmi igények kielégítése érdekében a Minisztertanács a 88/1990. (IV.30.) MT számú rendeletével módosította, illetve kiegészítette a "Közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabályainak kiadásáról" szóló 27/1975. (X.30.) MT rendelet l.sz. mellékletében közzétett Közműves Vízellátási Szabályzatát. Ez a módosítás a szolgáltató vállalatok felé kötelező elfogadás előírásával tette lehetővé a lakások (és egyéb helyiségek) tulajdonosai, bérlői számára, hogy vízfogyasztásuk elkülönített mérése érdekében mellékmérőket szereljenek fel. E rendeletet követően országosan elindult egy nagyrészt szabályozatlan, napjainkra szinte áttekinthetetlenül heterogén gyakorlatot eredményező folyamat, melynek során hazánkban a legkülönbözőbb műszaki megoldásokkal és változatos jogviszonyok kialakulásával lakások mellékmérőinek tízezrei kerültek beépítésre. E megállapítást kitűnően bizonyítja a 2.sz. melléklet, melyben az egyes kérdésekre adott különböző válaszok példázzák, hogy ahány szolgáltató, annyi gyakorlat. 28