A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - PÁLFAI IMRE: Aszályos évek a Kisalföldön
ahol F >A! Ü - az aszályossági index alapértéke (°C/I00 mm); t ] v. vn l - a levegő középhőmérséklete az április-augusztusi időszakban (°C), P x. v ]„ - az október-augusztusi időszak súlyozott csapadékösszege (mm). A súlyozó tényezők: október 0,1; november 0,4; decembertől áprilisig 0,5; május 0,8; június 1,2; július 1,6; augusztus 0,9 Ezek a súly-számok a csapadéknak az őszi-tcli-koratavaszi időszakban fölhalmozódott hányadát, illetve későtavaszon és nyáron a növényzet vízigényét fejezik ki (hozzávetőlegesen), átlagos hazai vetésszerkezet föltételezésével Legnagyobb súlya a júliusi csapadéknak van, mert ekkor igénylik a növények a legtöbb vizet, s ráadásul ez a leginkább aszályra hajló hónapunk. Mivel ez a kritikus időszak átnyúlik augusztus elejére, igényesebb számításoknál az augusztusi csapadékösszeget célszerű dekádokra bontani és az első dekád csapadékát 1,5-szörös, a középső dekádét változatlan és a harmadikét pedig 0,5szörös értékkel számításba venni Az aszály mértékének árnyaltabb kifejezése érdekében az index alapértékéi a következő korrekciós tényezőkkel javítjuk: Hőmérsékleti korrekció: 6JI:i n + 1 ahol k, - a hőmérsékleti korrekciós tényező, n - a hőségnapok (t 111Jl x >30 °C) száma a júniusiaugusztusi időszakban (d), n - a höségnapok sokévá országos átlaga a június-augusztusi időszakban (d) Csapadékossági korrekció: frz: ^nias ahol kp - a csapadékossági korrekciós tényező; t„ u í - a leghosszabb csapadékszegény időszak június közepe és augusztus közepe között (d); x roa! ( - az előbbinek sokévi országos átlaga (d) 813
