A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - PÁLFAI IMRE: Aszályos évek a Kisalföldön
A talajvizviszonyok számításba vétele: ahol k g w - a talajvizes korrekciós tényező, H-a talajvízszint közepes melysége a terepszint alatt a november-augusztusi időszakban (m); H - az előbbinek az adott helyen érvényes sokévi átlaga (m) A korrekciós tényezők bevezetésének részletesebb indoklását az 1990 évi aszály leírásánál találhatjuk meg 12] Az index alapértékéből (PAl,,) és a korrekciós tényezőkből az aszályossági indexet (PA1) a következőkeppen kapjuk: PAI = k,k I,k e wPAI 0 Az aszályossági index számítási módjából következik, hogy minél nagyobb az index értéke, annál súlyosabb aszályt fejez ki Hazai tapasztalatokra támaszkodva az aszály küszöbértékét - egy adott helyen - PAI - 6,0-nál célszerű megvonni. Az ennél kisebb értékek aszálymentes évet jeleznek, a nagyobbak az aszály különböző fokozatait, amelyeket a következőképpen minősíthetünk: PAl — 6 - 8 mérsékelt aszály, 8-10 közepes erősségű aszály, 10-12 súlyos aszály, 12 < rendkívül súlyos aszály. Az aszályossági index viszonylag egyszerűen - és visszamenőleg is rendelkezésre álló meteorológiai és hidrológiai adatokból számítható, ezért praktikusan lehet használni hosszú adatsorokat igénylő statisztikai vizsgálatra, mely az aszályjelenség értékelésének szinte elengedhetetlen föltétele. 814
