A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - TÓTH FERENC–SÜTHEŐ LÁSZLÓ: Esettanulmány a Bornáth ér völgyében megvalósult melioráció múltjáról és jelenéről

létesítmények tervezéséhez adott lényegesebb adatokat kiemeljük Ezek, - melyeknek a későbbiekben ismertetett üzemelési problémákra is kihatásai voltak - a következők: a talajcsövezendő területek meghatározása, lehatárolása: a mértékadó fajlagos drénvízhozam meghatározása: a szivótávolságok megállapítása. A meliorációs munkák kiviteli terveit először a VIZITERV Szombathelyi Kirendeltsége, majd a Nyugat-dunántúli Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése készítette. A megvalósítás 19791984 évek között a tanulmányterv területi ütemezése alapján történt. A meliorációval érintett terület kiterjedése 3500 ha, ezen belül 1920 ha területet talajcsöveztek. A megépült nyilt árkok hossza 22 km. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nagyüzemi táblakialakitás érdekében hasonló hosszúságú, korábban épült árok megszüntetésére is sor került. Az üzem síkvidéki jellegű területére jellemző, hogy a völgyeletek a Bornát-ér medrével párhuzamosan húzódnak. Ezekben a völgyeletekben a völgyfenéken húzódó nyilt árkokat megszüntették, a területet esetenként tereprendezték, feltöltötték A vízelvezetést nyilt árkok helyett talajcsövezéssel tervezték biztosítani. A nyílt árkos vízelvezető rendszert - mely korábban a Bornát-érrel párhuzamosan húzódott - a Bornát érre merőleges irányban alakították ki. A megépült meliorációs művekkel kapcsolatos problémák már a kivitelezés utolsó időszakában jelentkeztek A II/A és Il/B ütem területén mely az üzem Felpéc-Kajárpéc községek közötti része 1983 tavaszán jelentős nagyságú drénezett területek kerültek víz alá. Az elöntést a területre hullott és a mélyvonulatokban összegyülekezett csapadékvíz okozta A szövetkezet a drénezett területeken ismétlődően jelentős vízkárok miatt helyszíni szemlét kezdeményezett, melyen a beruházó tervező, kivitelező és az érintett szakhatóságok nyilatkoztak. A helyszíni bejáráson szemrevételezéssel az elöntések okait egyértelműen nem lehetett megállapítani, ehhez a drénrendszer egyes pontjainak feltárására lett volna szükség, melyre akkor még nem került sor. így a szövetkezet próbálkozása végeredményben eredménytelen maradt, a rendszer javítása, átalakítása, a hiba, illetve hibák okának megállapítás hiányában nem történt meg. 701