A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS - TÓTH FERENC–SÜTHEŐ LÁSZLÓ: Esettanulmány a Bornáth ér völgyében megvalósult melioráció múltjáról és jelenéről
13 Üzemelési tapasztalatok Az üzemi komplex melioráció 1985-ben fejeződött be. Az építés időszakában már tapasztalt vízkárok az időjárás függvényében továbbra is ismételten jelentkeztek 1987. év tavaszán a vízzel borított terület kiterjedése mintegy 500 ha volt. A vízkárok az üzem síkvidéki jellegű drénezett területein elszórtan jelentkeztek Az okok megállapítása és a problémák megszüntetése érdekében az üzem kezdeményezésére ebben az évben több helyszíni bejárást is tartottak A IL/A ütem területén, ahol a gondok fokozott mértékben jelentkeztek, több gyűjtő, illetve szivódrén feltárására és geodéziai felmérésére is sor került A vizsgált mintegy 60 ha nagyságú drénezett területen a feltárás lényegesebb megállapításai a következők voltak • a zárt gyűjtőkben ellenesésü szakaszok találhatók, • a drénmező feletti földtakarás egyes helyeken a 40 cm-t sem érte el, • a gyűjtő, ill. szivódrénekben 25-35 mm-es feliszapolódást tapasztaltak, ami egy 50 mm átmérőjű szivódrén esetében nem elhanyagolható. A kivitelező a feltárt hibák javítására vállalkozott, ezt azonban a termelőszövetkezet nem fogadta el. Ugyanis a feltárás a drénezett területnek csak mintegy 3 %-ára terjedt ki, ugyanakkor a vízkárok ennél lényegesen nagyobb területen jelentkeztek A bejárások alapján nem látta biztosítottnak a felmerült vízelvezetési problémák megnyugtató, teljeskörü megoldását, ezért a felelősség megállapítása céljából bírósághoz fordult A bírósági eljárás során több szakértői vélemény is készült. Ezek közül a Debreceni Agrár-Tudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara által készített, az ismétlődően jelentkező vízkárok okainak megállapítására vonatkozó részeit emeljük ki. Mint a kiviteli tervek készítésének egyik legfontosabb adatait szolgáltató dokumentumot a szakértő vizsgálta Szépné dr - dr Járányi György „Szakértői vélemény Kajárpéc Egyetértés MgTSz drénezési terveinek megalapozásához" című anyagot. Megállapította, hogy a szivódrének közötti távolságok meghatározása helytelen volt. A szakvélemény a szükségesnél kisebb értékeket adott meg, ami a nagyobb szivárgási úthossz miatt növelte a víztelenítési időt Bírálta a drének keresztmetszeti méreteinek meghatározása szempontjából mértékadó fajlagos 702
