A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

A munkálatokat a Felek érdekeltség arányában naturáliákra osztották fel, a pénzügyi elszámolások minimalizálása érdekében A megosztást és a költségeket a Bécsi Mérnöki Kamara 1990. évi árai alapján az alábbi táblázat szemlélteti: Szakasz Teljes költség Ausztria Magyarország Szakasz mio ATS % mio ATS % mio ATS Rábca 35.250 7,2 2.538 92,8 32.712 Hanság csatorna 65.355 41,0 26.796 59,0 38.559 Mekszikói zsilip 14.800 41,0 6.068 59,0 8.732 lkva 3.411 42,0 1.440 57,78 1.971 Összesen 113.816 36.842 81.874 Az I ütem befejezése pénzügyi okokból 1996 évre csúszott, de van remény arra, hogy a teljes rekonstrukció az eredetileg tervezett határidőre, 1998. év végére elkészül. A nemzetközi rekonstrukciós munkáktól ftiggyetlenül 1990-es évek elején a Rábca torkolat áthelyezése kapcsán magyaroldali beruházásként üzembe helyezték a Rábca árvizkaput, mely a Duna árvizek visszaduzzasztó hatását hivatott kizárni, illetve mérsékelni. Szintén magyar nemzeti beruházásként épültek ki a Hanság csatorna menti - korábban jórészt nyílt betorkollásu - belvizöblözetek szivattyútelepei, illetve szivattyúállásai, úgymint: • Tözeggyári szivattyútelep • Homok-Sarródi szivattyútelep • Mekszikói szivattyúállás. Osztrák nemzeti beruházásból épül ki a Leiser csatorna torkolatánál a Pomogy Bánfalui csatornát is szivattyúzó un. Pomogyi szivattyútelep, és hasonlóan tervezte az osztrák Fél a Seewinkel mélypontjában az Andau-i szivattyútelepet a Tárcsái határcsatorna torkolatának 51