A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

áthelyezésével. Sajnos ez utóbbi szivattyútelep pénzügyi okokból ez ideig nem valósulhatott meg. 3. A RENDSZER MŰKÖDTETÉSE Az eddigieket áttekintve megállapítható, hogy a mult században megkezdett nagyszabású kiépítések mindig csak időszakosan és nem teljeskörüen érték el a megkívánt célt, ezért a szabályozások napjainkig folytatódnak. Ennek egyik oka a pénzügyi lehetőségek korlátozó szerepe, másik oka a társadalmi-gazdasági fejlődésből, és a kiépített müvek meglétéből fakadó ujabb igények megjelenése. Ezt mondhatjuk el a legújabb rekonstrukciós munkákról is, amelyek indításánál - alapvetően az osztrák Fél kívánsága szerint - az un. „eredeti állapot,, helyreállítása volt a műszaki cél. A rekonstrukció kivitelezésének időszakában a Felek szakértői folyamatosan dolgoztak a Fertö-tó uj vizszintszabályozási koncepcióján, mely a levezetörendszerrel szemben is ujabb igényeket támaszt. Az uj igények és a kiépítettség lehetőségei feszültségeket eredményezhetnek, melyek csak körültekintő optimalizációs vizsgálattal ül. ésszerű kompromisszumokkal - esetleg további fejlesztési igények megfogalmazásával - oldhatók fel 3.1. Az igények és funkciók összhangjának vizsgálata Az igények áttekintésénél előre kimondható, hogy a vízgyűjtőn megfogalmazható mennyiségi igények a levezetőrendszer terheléseként foghatók fel, így azokat a levezetőrendszer funkcióinak tükrében vizsgálhatjuk. Az Ikva á

rvizein

ek leve

zetése Mint a 2.1. fejezetben leírtuk, az Ikva torkolati szakasza az 1%-os árvizek levezetésére épült ki, ugyanakkor a Hanság csatorna rekonstrukciójánál az Ikva 3%-os árvizeit tekintették mértékadónak. Az 1990-es évek árvizi eseményei igazolták, hogy az Ikva kiépítettsége Sopron, Fertőendréd között a belterületek vonatkozásában nem megfelelő. Figyelembe véve hogy, a belterületeken a 52