A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai

A FERTÖ-TÓ LEVEZETŐ RENDSZER FUNKCIÓI ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK ÉRDEKELTSÉGI VISZONYAI DR BÁRDI PÁL ÉS KOVÁCS MIHÁLY ÉSZAKDUNÁNTULI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A Hanság medence a Pannónia medencerendszer síksága és az Alpok hegysége határán, a jelenlegi Kisalföld nyugati peremén alakult ki. A Fertő-tó és a Hanság medence mai formájában történt elkülönülését a pleisztocén utolsó fázisától lehet származtatni. A földtani szerkezeti, illetve topográfiai tagolódás után a medencéket számos folyó, és a hátságokról lefolyó vizek táplálták. Idézet Ujházy János magyar királyi főmérnök feljegyzéseiből (1873.) "A Fertő tavának és a Hanyságnak öble nem egyéb, mint egy nyugatról és délről hegyekkel körbevett tágas lapály, mely kelet és észak felé, a Duna irányába lejtősen nyúlik el." "Ezen helyi- s vízi viszonyok pedig a következők, u.m.: - A Rába folyó áradásai, melynek árvizei, az ezen folyónak a Hanyság felé való lejtőségénél fogva a Hanyságba szétcsapódnak. - Az Ikva vize, mely mindjárt az eszterházi töltésen alul vagy a Hanyságba, vagy pedig több árkokon által magába a tóba foly. 40