A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BÁRDI PÁL–KOVÁCS MIHÁLY: A Fertő-tó levező rendszer funkciói és működtetésének érdekeltségi viszonyai
- A Répce vize, mely a Rábatorok közelében irányát egyszerre éjszak-kelet felé veszi és az eszterházi csatornába, azáltal pedig valamivel nagyobb vízállásnál a tó felé kicsap. - A Rábából kiágazó kis Rába, mely a Répcénél párhuzamosan folyván, áradáskor szintén a Hanyság felé tör..." A környezetüknél alacsonyabb szintű medencék az idézetben felsorolt vízfolyások által szállított hordalék és az elláposodás következtében zárt, lefolyástalan területekké váltak A Hanság és a Fertő-táj kialakulásától fogva egységes vízrendszert alkotott. A hidrometeorológiai és domborzati viszonyok szélsőséges helyzetek kialakulását tették lehetővé a területen. A Duna, a Rába és a Répce árvizei gyakran elöntötték a táj nagy részét, ugyanakkor több évig tartó szárazság után többször kiszáradt a Hanság és a Fertő tó is. Az ember a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva az akkori igényeknek megfelelően igyekezett beavatkozni a természet által diktált környezeti feltételek megváltoztatásába. A mezőgazdasági tevékenység kiterjesztése és fejlesztése érdekében végzett ármentesitési és lecsapolási munkák a rómaiak hóditásától kezdve nyomon követhetők a XVIII. sz. végéig. Ezek elsősorban helyi jelentőségű, egymástól elszigetelt munkálatok voltak. A térségben szervezettnek mondható lecsapolási munka mintegy 200 évvel ezelőtt, az úgynevezett bősárkányi szűkület átvágásával, a Hegedűs csatorna megépítésével kezdődött. 1777-ben epiti herceg Eszterházy az Eszterház-Pomogy közötti uttöltést, az u n Héterzer öles utat, amely a sokszor járhatatlan mocsáron át a közlekedést lehetővé tette. 1800-1831 között meghosszabbították a Hegedűs csatornát a Király-tavon át a Kapuvári égererdőig. 1826-ban Beszédes József a magyar építési igazgatóság tagja dolgozott ki tervet, amely szerint a Hanság tengelyében egy csatornát kell a tóig vezetni, a tó kiszárítása, a Vulka és más mellékvizek fölfogása érdekében Két övcsatornával tervezte a külvizeket a Hanságtól távoltartani A terv nem került kivitelezésre. 1830-1835 között Babics Károly tervei szerint megépült a "Fertő csatorna" a Pomogyi gátig, aminek hatása a szük méretek miatt elégtelennek bizonyult. (1. sz. ábra) 1838-ban készült el az első átfogó terv a Hanság és a Fertő táj vízrendezésére (Keczkés Károly). A terv a Rábca meghosszabbításával és bővítésével a Répce, a Kis-Rába és Ikva vizeit kívánta felfogni és elvezetni, sőt a csatornát a Fertő-tó fenekén át Nezsiderig tervezte vezetni. 41
