A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai

Az évente learatott nádmennyiség 2-2,5 millió termelői kéve A nádgazdálkodás jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálata az 1995. évi LV1I. a vízgazdálkodásról szóló törvény V. fejezet 14 § 7. bekezdése értelmében (Az állam kizárólagos tulajdonában lévő természetes vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodásáról a meder kezelője köteles gondoskodni.) folyamatban van. 6. A TÓ PEREMTERÜLETÉN VÉGREHAJTOTT BEAVATKOZÁSOK 6.1. A magyar oldali részvizgyüjtökről érkező fels

zí

ni vizek kez

elése A Fertő-tó magyar oldali vízgyűjtő területe 164 km2, amelyből 76 km2 a tómeder, 88 km2 a peremterület A vízgyűjtő terület részben dombvidéki, részben síkvidéki jellegű. A dombvidék vizei közvetlenül jutnak a tóba, ill a nádas sugárirányu csatornáiba. A síkvidéki vízgyűjtőn való szétterülésük megakadályozását depóniák biztosítják A síkvidéki területek vízelvezetése külön csatornarendszeren történik A kettős vízrendszerrel szemben támasztott alapvető követelmények: 1. A dombvidéki területeken keletkező vizek összefogása, a stkvidéki területen való kártétel nélküli átvezetése és a tóba juttatása 2. Alkalmasnak kell lenni a síkvidéki területeken keletkezett káros belvizek elvezetésére. 3. Meg kell akadályoznia, hogy a Fertő-tó magas vízállása esetén káros elöntések keletkezzenek. 4. Meg kell akadályoznia, hogy a vízgyűjtőről hordalék és szennyező anyagok jussanak a tóba. A 4. pontban támasztott követelménynek jelenleg egyik vízbevezetés sem felel meg maradéktalanul. Az 1-3 pontokban felsorolt követelményeknek a vízrendszer megfelelő karbantartás és üzemeltetés mellett megfelel. Alapvető probléma, hogy a megváltozott tulajdonviszonyok miatt az üzemi rendszerek karbantartása megszűnt. A társulati müvek megfelelő karbantartásának és üzemeltetésének fo 34