A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai

akadálya, hogy az érdekeltségi hozzájárulás, amit e célra lehetne fordítani, nem vagy csak részben folyik be a társulatokhoz. 6 2 Fertö-tavi sziki élőhelyek rekon

strukciója A Fertő-tó DK-i peremvidékén elterülő szikes rétek, legelők a poldergátak megépítése előtti időben (1934) kiváló életfeltételeket biztosítottak a sziki növényvilág (sziki őszirózsa) és gázlómadarak (cankók, bíbicek, pólingok) számára. A Fertő-tó a gyakori É-ÉNy-i szelek hatására a területeket rendszeresen elárasztotta. A poldergátak megépítését követően ezek a sajátos élőhelyek leromlottak, növény és madárviláguk elszegényedett, jellegtelenné vált. 1981-ben e területen kb. 600 ha állami tulajdonba került, fokozottan védett természetvédelmi terület lett. 1988-ban elkészült a terület rekonstruálását szolgáló tanulmanjterv, amelyet a Magyar-Osztrák Vízügyi albizottság is elfogadott. A terv lényege: A kb. 600 ha-os területről kizárni a mezőgazdasági területekről érkező külvizeket, és biztosítani az élőhelyek Fertő-tó vizével történő rendszeres elárasztását. A szikes réteken 3 db mesterséges sekély tó is kiépítésre került. A tavak állandó, a rétek időszakos (tavaszi - őszi) vizboritásuak. A sziki élőhelyek sajátos élővilágukkal a FHNP Igazgatóság reprezentatív területei, amelyeket évente több ezer magyar és külföldi természetjáró keres fel 7 A Fertő-tó lövőiehez kapcsolódó tervek, javasolt beavatkozások ismertetése. Javaslatok, elképzelések, tervek a múltbeliekhez hasonlóan szinte számtalanok. Szerencsére az anyagi lehetőségek korlátai eleddig kedvezően befolyásolták megvalósulásukat. Beavatkozásaink során, talán nem követtünk el olyan hibát, ami jóvátehetetlen, ami nagymértékben kedvezőtlenül hatna a tó jövője szempontjából. 35