A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - KALMÁR ISTVÁN: A hullámtéri vízpótlás méretezésének hidrológiai alapjai
A hullámtéri vízpótlás méretezésének hidrológiai alapjai Kalmár István A Duna szigetközi hullámtéri ágrendszere Rajkától Ásványráróig terjed Az ágrendszer főágának a hossza kereken 40 km. a bonyolult rendszer teljes hossza ennek a többszöröse A főmeder és az ágrendszer valamikori kapcsolata a természetes változások, elsősorban azonban a szabályozások hatására fokozatosan romlott. Aránylag még kedvező volt a helyzet az 1950-es években, elsősorban az ágrendszer felső, Dunaremete feletti szakaszán, ahol a mellékágakba csak a 600 ill. 900 nv'/s-nál kisebb dunai vízhozamok esetén szűnt meg a gravitációs befolyás.Az ásványi ágrendszerben kedvezőtlenebb volt a helyzet, mint a felső szakaszon, ugyanis a befolyás az egyes ágvégeken a felsőnél magasabb. 1100 -2300 m'/s-os főmedri vízhozamnál szűnt meg. Az 1950-es évek után az ágrendszer helyzete tovább romlott. Az 1990-es évek elején az ágrendszer felső szakaszán niár egységesen, 2600 m" s-nál szűnt meg, ill. kezdődött az átbukás a szabályozási müveken, az ásványi ágrendszerben pedig kissé alacsonyabb 2200 m'- sos dunai vízhozamnál A beavatkozások hatására az 1950-es évekhez képest a hullámtér vízszintjei a Duna KKV-énél az ágrendszer felső szakaszán általában 70-80 cm-rel, az alsó szakaszon pedig 30-60 cm-rel süllyedtek A KÖV-nél pedig a csökkenés 100-ISO cm. ill 10 - 50 cm között alakult. Az ágrendszerben az árvizek eróziós kárainak csökkenése érdekében bukókat, zárásokat létesítettek A müvek hatására a vízszintek is emelkedtek, de fokozták az ágrendszer feltöltődését Az ágrendszerre fent megadott számértékek a megépített művek bizonyos mértékű vízszintenielő hatásait is tartalmazzák. Az igen kedvezőtlen állapotba jutó hullámtéri ágrendszer vízpótlását a GNV kapcsán létesítendő dunakiliti tározóból a duzzasztón keresztül tervezték megoldani Állandóan azonos, dunaremetei 420 cm-es vízálláshoz tartozó főmedri vízszinttel párhuzamos hullámtéri vízszintet biztosítottak volna, a számítások szerint 50 m3/s-os vízhozam betáplálásával. Az aránylag magas vízszintet az aránylag alacsony vízhozammal, kellő számban és szintben kiépített stabil vízszabályozó müvekkel tervezték megoldani. A müvek nagyrészt el is készültek. A Duna 1992-ben történő elterelése új és igen kedvezőtlen helyzetet idézett elő a hullámtéri ágrendszerben .Az ágrendszer ideiglenes vizpótlásának a megoldására először, 1993 augusztusától a rajkai szivárgócsatornán keresztül vezettek 10 nv/s körüli vízhozamot. A következő évben, 1994. júliusától a Duna mellé telepített szivattyúk 15 nr'/s-al növelték a vízhozamot Annak érdekében, hogy az alacsony vízhozamok a lehető legkedvezőbb állapotot idézzék elő az ágrendszer teljes hosszában, különböző célú beavatkozásokat végeztek Az ágrendszerből a főmeder felé kilépő ágvégeket lezárták, a korábban magas vízszinttartásra kiépített zárásokat, 339
