A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai

(Hosszubokornál), a Fertőbozi l-es, 4-es, 8-as keresztárkot, a Hidegségi 2-es keresztárkot. A fontosabb csatornák ill. csatornaszakaszok felújítása a gyakori feliszapolódásuk miatt több alkalommal is megtörtént. A felújított összes csatornahossz cca. 60 km. A kitermelt iszapos-nádgyökeres anyagmennyiség 150.287 m3. 4.3 Zagyanvag elhelyezése. Az előző két alfejezetben a Fertő-tó medrének és csatornarendszerének kotrásával foglalkoztam. Megállapíthatjuk, hogy e beavatkozások során kitermelésre pontosabban megmozgatásra (mivel az anyag nem került ki a tómederből) került 1.136.119 m3 iszapos-nádgyökeres anyag. A kitermelt zagyanyag megfelelő elhelyezése felelősségteljes feladat, hisz meghatározó a terület fejlesztése, gazdálkodása és a természetvédelem szempontjából is. A Fertőrákosi öböl mederszabályozása során kitermelt zagyanyag nagyrésze a Vizitelep mögötti területekre került, megalapozva a területfejlesztési lehetőségeket. E területen épült ki a parkoló, a strand, a camping és a vendéglátó egységek. A kitermelt anyag kisebb hányada technológiai kényszerből a Püspök sziget ENy-i partszegélyére került. A nyilt viz melletti zagyterek úgynevezett szárazulatok lezárva a viz szabad áramlásának útját, uj helyzetet teremtenek a nádgazdálkodás és a természetvédelem számára. A nádasok igénylik a vizcserét, a friss vízellátást. A magasabb szintre feltöltött szárazulatokon kigyérült gyenge minőségű nád nő. A sekélyen feltöltött területeken kisebb szálhosszuságu, de jól záródó, homogén a nádállomány. A zagyterületek mögötti nádasok vízigényét biztosító csatornák folyamatos karbantartását biztosítani kell. A feltöltött területeken megjelentek a bokrok, fák. Uj tipusu előhelyek alakultak ki a növény és állatvilág számára. 31