A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - NÉMETH LÁSZLÓ: A Fertő-tó szabályozási beavatkozásai
A csatornákból kitermelt anyag a technológiai korlátok miatt a csatornák partjain került elhelyezésre. A megemelt csatornapartok akadályozzák a viz szabad áramlását, kedvezőtlen hatásúak a nádgazdálkodás számára A csatomakotrások második szakaszában, figyelembe véve az első időszak tapasztalatait, a kitermelt anyagot a csatornák jobb i!l. bal partján szakaszosan helyeztük el. Korábbi kitermeléseknél a csatornapartokon küneteket nyitottunk a vízáramlás biztosítása érdekében. Az üzemvizszint növelése kiküszöbölné a megemelt csatomapartok okozta kedvezőtlen hatásokat. 4. 4. Rákos-patak torkolatána k áth elyezése Figyelembe véve a Sopronkőhidai szennyviztisztitómü tisztítási hatásfokát és a Rákos-patakon érkező diffúz szennyezéseket, a Fertőrákosi öböl, a strand vízminőségének védelme érdekében 1980-ban a Rákos-patak vizeit, ennek 1470 m szelvényében a balparti depónia megnyitásával bevezettük a nádasba. így a Rákos-patakon érkező szennyvizek és hordalék nem közvetlenül a nyiltvizbe kerültek. Ezzel a megoldással a Rákos-patak és a Virágos-majori csatorna közti nádas terület kezdetleges biológiai szürőmezőként üzemel másfél évtizede. E megoldás nem tekinthető véglegesnek. A megnyugtató megoldás érdekében szükséges a biológiai szürőmezők kialakítása. 4.5. Partvédelmi müvek, m ólók, kikötők A zagytérként igénybe vett terület (100 ha) cca. 1/10-én történt meg a végleges tereprendezés, amely bányameddő terítésből (40-50 cm vtgs ), humuszterítésből (5-10 cm), ill. a parkolónál homokos-kavicsteritésből (10-15 cm,) áll. 1977-ben elkészült a strand vízminőségének védelmét szolgáló, ives földmóló, amelynek rézsűbiztosítását vizalatt kőszórással, vizfelett mederlapburkolattal oldottuk meg. 32
