A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - SÜMEGI ZSOLT: Felső-Duna szabályozási koncepciója a GNV munkák leállítása, illetve a Duna elterelése után
A Duna szlovák oldali egyoldalú elterelése (1992. október 25.) következtében a Duna Rajka-Szap közötti szakaszán alapvetően megváltozott a folyam vízjárása. Rendkívül alacsony vízállások alakultak ki. a hullámtéri ágrendszerek kiszáradtak, a Mosoni-Duna felé vizpótlás nem volt. Változatlanul kedvezőtlen volt a főmeder helyzete, mivel a londoni megállapodás ellenére sem biztosított a természetes vízpótlás A főmeder tartósan alacsony vízállásai következtében megkezdődött a talajvízszintek változása is. A hullámtéren - egy-másfél méteres csökkenés volt tapasztalható, a mentett oldalon Rajka térségében enyhe emelkedés, Dunakilitinél változatlan állapot volt kimutatható. Ez a tározóból történő elszivárgás, Mosoni-Duna és a szigetközi belvízcsatornák felé történő vizpótlás eredménye. Dunakiliti és Ásványráró közötti területen a talajvízállások csökkenése volt észlelhető (50-70 cm). A talajvizet érintő kedvezőtlen hatások mintegy 100 napos időtartam alatt terjedtek ki egész Szigetköz térségére A Mosoni-Duna vízellátása a magyar területen lévő rajkai vízkivételi zsilipen átvezetve történt, a meglévő műtárgyak üzemeltetésével vízkormányzási lehetőség adódott a Mosoni-Duna, a mentett oldali belvízrendszer, illetve a hullámtéri ágrendszer felső részének irányában. A főmederbe érkező viz szabályozására semmiféle műszaki lehetőség nem állt rendelkezésre, a vízmennyiség akadálytalanul leszaladt a Duna medrében, tovább mélyítve a kisvízi medret. összességében megállapítható volt, hogy a rendelkezésre álló és szétosztható vízhozamok olyan csekély mértékűek, hogy nem tudják sem a mentett oldalon, sem a hullámtéren jelentős mértékben befolyásolni a kialakult helyzetet. A környezeti károk csökkentése érdekében a határszelvényben érkező vízmennyiségek jelentős mértékű növelésére, illetve a magyar oldali vízkormányzás és vízátvezetés műszaki feltételeinek megteremtésére volt szükség. Ezért 1993-ban szükségintézkedések keretében megkezdődött a hullámtéri és a mentett oldali vízpótlórendszer építése. Az elterelést kővetően, illetve annak következménye képpen a hajózás útvonala a szlovák oldali Bősi Vízlépcsőn keresztül az üzemvízcsatornára tevődött át, így a közös Duna szakaszon az 1811 fkm szelvény (az alvízcsatorna torkolata) alatt folytatódik. A dunai vízi út fejlesztés és Nagymaros-Visegrád térségének helyreállítás tervezése a 3129/1991. Korm. határozat alapján megindult. 24-1
