A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FELSŐ-DUNA SZABÁLYOZÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI - SÜMEGI ZSOLT: Felső-Duna szabályozási koncepciója a GNV munkák leállítása, illetve a Duna elterelése után

A vizi út fejlesztésének megvalósíthatósági tanulmánya holland segélyprogram keretében részben elkészült. Megjegyzendő, hogy a teljes magyarországi infrastruktúrára kiterjedő tízéves vizi út - és kikötöfejlesztési program az említett határozattól függetlenül ekkor már megkezdődött A vízlépcsőrendszer az érintett folyók szabadfolyású szakaszait lépcsőzött szakaszokká alakította volna át. alapvetően új helyzetet teremtve az árvízvédelemben és folyószabályozásban. A szabadfolyású szakaszokra vonatkozó hosszú távú fejlesztési és általános szabályozási tervek ezért a vízlépcsőrendszerrel érintett folyamszakaszokat nem vizsgálták. A dunai környezeti és hajózhatósági tanulmánytervet a Magyar Kormány kérésére a Holland Kormány segélyprogramja keretében, holland szakemberek végezték a VITUKI közreműködésével. A terv feltételrendszerét a Magyar Kormány határozta meg. Annak ellenére, hogy a tanulmány a Duna szlovák-magyar közös szakaszával foglalkozott, a szlovák Fél nem kívánt részt venni, a tervezésben, így következésképpen a tanulmány csak részben tartalmazza a szabályozás szlovák oldali bal partra és a part menti régióra gyakorolt vízgazdálkodási és környezeti hatásait. A Rajka-Budapest közötti Duna szakasz szabályozásáról, vízi út fejlesztéséről a már előzőekben említett 3129/91. sz. Kormányhatározat intézkedett. Ennek megfelelően a VITUKI Hidraulikai Intézete megbízást kapott a Duna Szap-Budapest (1811-1640 fkm) közötti szakaszára vonatkozó szabályozási koncepcióterv elkészítésére. A tervezéssel érintett Duna szakasz alapvetően két részre bontható, a közös magyar-szlovák (1811-1708 fkm) és az alatta lévő magyar (17081640 fkm) szakaszra. Jelen előadásomban csak a Felső-dunai (1811-1708 fkm) közötti közös folyamszakasz szabályozási koncepcióját ismertetem. 1992. októberében a szlovák Fél egyoldalúan üzembe helyezte a Bösi Vízlépcsőt és azóta a Duna vízhozamának jelentősebb része az üzemvízcsatornán keresztül az 1811 fkm-ben érkezik vissza a főmederbe A hajózási viszonyokat érintő tevékenységre, így csak az 1811 fkm alatti Duna szakaszon van jelenleg szükség. A folyó eredeti arculata jelentősen megváltozott, így az egykori szabályozási tervek ma már nem használhatók. A Rajka-Szap közötti szakaszon a Duna nem hajózható, a hajózás az üzemvízcsatornán 245