A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BAROSS KÁROLY: A Fertő-tó vízgazdálkodása
rögzítették, hogy a tó vízháztartásában jelentéktelen a tóba történő felszín alatti hozzáfolyás Becslés szerint maximális a mértéke 3,7 millió m 3/év. Felszin alatti elfolyás a talajvízszint helyzete következtében csupán a tó DK-i részén, a Hanság főcsatorna mentén képzelhető el A felszin alatti elfolyás évi középértéke 1,58 millió m 3/év. A tavi párolgás értékeinek meghatározása nem direkt mérésekkel történik, hanem mért klíma adatok segítségével empirikus képletekkel Az osztrák és magyar vizsgálati eredmények alapján egyaránt 800-900 mm/év értékben határozzák meg a tó párolgását A Fertő-tó vízminőségének vizsgálata, rendkívüli sajátosságai miatt - mint a legnyugatibb sztyeppei tó - már a 20. század elején megkezdődtek. A tó többcélú hasznosítása miatt /fürdés, üdülés, vizisportok, halászat, nádgazdálkodás/ a vízminőségnek különös jelentősége van. A Fertő-tó vízminőségének rendszeres vizsgálata 1968-ban kezdődött, az un. felszíni törzshálózati rendszerben Az Észak-dunántuli Vízügyi Igazgatóság Hidrometeorológiai Állomásának létrehozása után, 1975. óta rendszeres célvizsgálatok elvégzésére kerül sor a tó nyílt vizéből, a nádas vízből és a tavat tápláló Rákos patak vizéből. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság határozata alapján 1973. óta folytatódnak a kétoldalú vízminőség vizsgálatok, melyek során kereszt és hossz-szelvény vizsgálatokra is sor kerül. A Burgenlandi Biológiai Állomás lllmitz és a Fertőrákosi Hidrometeorológiai Állomás között létrejött együttműködés keretében az osztrák Fél 1994. óta rendszeres bakteriológiai vizsgálatokat végez a fertőrákosi öbölben A rendszeres vizsgálatok mellett a Hidrometeorológiai Állomás kutatáskoordináció keretében további vízminőség vizsgálati eredmények birtokába jutott A vízháztartási mérleg elemeinek minél pontosabb meghatározása mellett a tó vízgazdálkodását irányítók folyamatosan törekedtek a tómeder minél pontosabb felmérésére a nyílt víz és náddal borított terület arányának meghatározására. A tó első átfogó felmérését 1901-ben a Magyar Királyság megbízásából végezték el és ez volt az alapja a Rábaszabályozó Társulat tószabályozási tevékenységének. Az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság létrejötte után az osztrák oldalon 1963-ban, a magyar oldalon 1967-ben történt meg a tó felmérése A magyar tórész feltárását az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság végezte geodéziai felméréssel, a nádasodás és a feliszapolódás mértékének meghatározásával. A század elején végzett felméréssel összehasonlítva a nádas területek lényeges növekedését lehetett kimutatni. 10
