A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)
FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BAROSS KÁROLY: A Fertő-tó vízgazdálkodása
A Fertö-tó teljes magyar oldali területe a Magyar Állam tulajdonában van, melynek kezelését 1991-ig az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság látta el. 1991-ben a KTM az 1977. óta létező Fertő-tó Tájvédelmi körzetet Fertő-tavi Nemzeti Park néven nemzeti parkká minősítette. Jelenleg a magyar tórész kezelését az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megosztva látja el. A magyar oldali vízgazdálkodási tevékenységet hosszú időn keresztül alapvetően meghatározta a tó határvíz jellege, a terület államvédelmi célból történő lezárása. Ennek a mai fogalmaink szerint értelmetlen elzártságnak köszönhetően az osztrák oldalnál lényegesen később jelentek meg a magyar oldalon a hasznosítási igények, ugyanakkor szinte háborítatlan volt a tó növény és madárvilága. A tóval kapcsolatos meteorológiai, vízrajzi észlelések már a múlt században megkezdődtek, s több alkalommal elvégezték a meder és a nádasok felmérését, de mai értelemben vett tudatos vízgazdálkodásról csak 1965. óta beszélhetünk. Addig a két ország között a tó vízszint szabályozását egyedül lehetővé tevő Mekszikópusztai zsilip kezelésére semmiféle egyeztetett szabályozás nem volt A zsilipkezelési szabályzat kidolgozását a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság 1956-ban történt megalakítása tette lehetővé és ennek elfogadására 1965-ben került sor. Ez a szabályzat célul tűzte ki a tó vízszintingadozásának csökkentését, a tó vízszint 115,30 - 115,70 mAf határok között tartását. A szabályzat a tóból történő vízeresztés lehetőségét vagy szükségességét a megelőző három év csapadékátlagához kötötte Ez a zsilipkezelési szabályzat - amely a mai napig érvényben van - minden azóta felismert hibája ellenére betöltötte funkcióját, hiszen alkalmazása óta jelentősen emelkedett a tó vízállása és csökkent a vízszintingadozás. A tóra való bejutás lehetőségének fokozatos megteremtődésével, a vízi élet újraindulásával egyidejűleg 1973-ban megkezdődött a tó magyar oldali medrének rendezése. Az akkor kezdett tószabályozási munkák kizárólagos célja a Fertőrákosi öböl iszapmennyiségének csökkentése, a nyíltvíz felület növelése és a kikotort anyag elhelyezésével létrejött szárazulaton a területfejlesztés lehetőségének a megteremtése volt. így a kotrások a szabályozás első évtizedében kizárólag a Fertőrákosi vizitelep térségére korlátozódtak. A tényleges tószabályozási beavatkozások alátámasztása, a magyar tórész feliszapolódásának vizsgálata érdekében 1976-80 között áramlásmérésre és lebegő-anyag vizsgálatokra került sor Az ÉDUVIZIG és a V1TUKI szakemberei által végrehajtott kutatási program főbb megállapításai voltak: 11
