A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Sopron, 1996. május 21-24.)

FERTŐ-TÓ ÉS VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE - BAROSS KÁROLY: A Fertő-tó vízgazdálkodása

A tó sokévi középes vízmérlege az alábbiak szerint alakult: Tényező Mennyiség mió m/év Magasságok mm/év Csapadék +197,8 +715 Felszíni hozzáfolyás Wulka +32,4 +117 Golzi csatorna +5,9 +21 Rákos patak + 2,1 +8 Egyéb felszíni és felszín alatti hozzáfolyás +5,3 +19 Összesen + 243,5 + 880 Párolgás - 223,1 - 806 Felszíni elfolyás -18,8 -68 Felszín alatti elfolyás -1,6 - 6 Összesen - 243,5 - 800 " Viszonyítási felületként a 115,45 mAf-i szintnek megfelelő 276,67 km

2 lett figyelembe véve. Ez a vízmérleg a csapadék és a párolgás nagy befolyását és a felszíni és felszín alatti hozzáés elfolyás mérsékelt jelentőségét tükrözi. A vízháztartási mérleg tényezőinek mennyiségi meghatározásához hosszú ideje működő hidrológiai észlelő hálózat szolgáltatja az adatokat. A Fertő-tó vízgyűjtő területén 1901 óta folyik tudatosan a vízrajzi adatok gyűjtése. Ausztriában az intenzív adatgyűjtés 1968-ban kezdődött meg és jelenleg 15 vízállás-, 7 vízhozammérő állomáson észlelnek adatokat. A tó magyar részén 1957-ben kezdődött meg a rendszeres adatgyűjtés és jelenleg 5 észlelőállomás található. A tó vízmérlegében a legbizonytalanabb tényező hosszú ideig a felszín alatti hozzá- és elfolyás volt. Ennek pontosítására végzett kutatás eredményeként „A Fertő-tó vízháztartási tanulmánya a Geofizika és a Geokémia segítségével, . 1980-1990" /a Vízgazdálkodási Intézet, valamint a Bécsi Műegyetem, 16. Kutatási záró jelentése/ című anyagban 9