A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”

azonban csak részben valósult meg, a tó kialakítását, kotrását nem fejezték be, a tervezett tó torzó maradt. A jelenlegi állapot azonban sokáig nem tartható, tenni kellene valamit a befejezés, az esztétikus kialakítás érdekében. Az elmondottak alapján szükségesnek tartjuk az alábbiakat elvégezni: • Fel kell mérni a Rabkerti tó medrét és közvetlen környékét a jelenlegi állapot megismerése érdekében. A geodéziai felmérés alapján tervezési térkép készítendő. • El kell készíteni a tó befejezése és esztétikus kialakítása érdekében elvégzendő beavatkozások tervét. • Fel kell mérni a Holt-Marcal alsó, és felső szakaszait, hasonlóan a középső szakaszhoz, a jelenlegi állapot megbízható ismerete céljából. • Tanulmány készítendő a Holt-Marcal biológiai egyensúlyi állapotának fenntartása érdekében, a végezhető és elvégzendő beavatkozások tekintetében. • Meg kell vizsgálni tanulmányterv keretében a Holt-Marcal vízpótlásának lehetőségeit és ki kell dolgozni döntés-előkészítő javaslatokat. 3. RÓZSAVÖLGY A Kisalföld DNY-i részének hatalmas vízrendszere a Dunántúl területén súlyponti helyet foglal el. A Rába hazai vízgyűjtője 5 564 k m

2, a Rábcáé a Fertő-tóval együtt 2.676 k m

2. a kettő együtt,8.240 k m

2-t tesz kí, ami a Dunántúl 37.400 k m

2-nyi területének 22%-a. A két vízrendszer egymástól teljesen nem határolható el, hiszen a régi időben a Rábca Győrnél a Rábába torkollott, mellékfolyójának tekintették, ma azonban már önálló torkolata van. Az 1970-es évek végén felmerült, hogy a Rábca árvizeit a városon kívül kellene elvezetni. Ezáltal a városi szakasz jobban mentesíthető lehetne. Az erre készült beruházási programot a 80-as években kezdték el Mai állapotában a Rábca Gyöméi a 8 + 346 jobbparti töltés-szelvénynél torkollik a Mosoni-Dunába. A 33 mellékvízfolyása, a belvizek, az öntözővizek és a Fertő-tó vize nagyobb része gravitációsan, kisebb része szivattyúzással kerül a mederbe. Magas dunai vízállás esetén a Rábca vize az 1982ben épített torkolati műtárgy előtt (1 -jelű műtárgy) ellenirányú eséssel visszafelé folyt. Ennek hatása a Fertő-tóig érvényesült. A felhagyott Rábca-meder torkolatában történik rendszeres napi vizszintészlelés. A Rábca torkolatánál a Mosoni-Duna 1%-os mértékadó árvízszintje 114,42 mBf. Az árvédelmi töltés állékonyságának biztosítása érdekében árvízkor a hullámtéri és mentett oldali vízszintek között 3,00 3,20 méternél nagyobb szintkülönbséget nem szabad tartani. Ez azt jelenti, hogy ilyen árvíz előfordulása esetén a Rábca medrében illetve annak hullámterében 111,20 - 111,50 m8f. szintig engedik felemelkedni a vízszintet, tehát ilyen vízszinttel - százéves előfordulási gyakorisággal számolni kell. 472