A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
3. szekció: Folyóink mellékágainak, holtágainak és hullámtereinek hidrológiai, biológiai, ökológiai és vízgazdálkodási kérdései - BARTAL GYÖRGY: Győr „A vizek városa”
A Rábca vezeti le a Fertö-tó és a Hanság medencéjének nagy sótartalmú szikes belvizeit, a Kis-Rába öntözőrendszer mezőgazdasági-, élelmiszeripari- és kommunális szennyvizekkel is terhelt csatornáinak vizét és a területen lévő termálkutak csurgalékvizeit. A Rábca vízminőségének rendszeres kéthetenkénti gyakoriságú ellenőrzését a Környezetvédelmi Felügyelőség a lébénymiklósi vízmérce szelvényében (21,6 fkm.) vett mintákból végzi A víz minőségének javítására - elsősorban az eutrofizálódási hajlam csökkentésére - csak az egész vízgyűjtőre kiterjedő rendkívül költséges program keretében volna mód, amire belátható időn belül nincs lehetőség. Győr város védvonalainak magját az egyes városrészek kialakulásával egyidöben építették ki, és az idők folyamán többször megerősítették. Először 1880-ban tervezték meg, majd alakították ki az egységes árvízvédelmi rendszert, ami a külön városrészek védelmét szolgálta. így alakult ki a három független egység: 1., Belváros-Gyárváros-Nádorváros védelme 2 , Újváros védelme 3., Révfalu védelme Az egyesített elvek szerint kialakított városi védvonalak az 1899. évi szakítás nélküli árvízszint + 1,0 m biztonságra kerültek kiépítésre. A püspökerdei Mosoni-Duna átmetszés és a Rábca torkolatáthelyezés munkálatai nagymértékben átrendezték a város árvízvédelmi rendszerét. A nemrég átadott Rábca tortcolatáthelyezés és a torkolati mű után a Rábca mindkét oldali töltései az abdai híd alatt, elvesztették elsőrendű védmü szerepüket. A megépült torkolati zsilippel és abdai árapasztó csatornával a Rábca alsó szakasza árvizektől mentesített területté vált. A vízbeeresztő és a torkolati zsilippel szabályozható a folyószakaszba bevezetett vízmennyiség. így lehetővé válik ezen szakasz árvédelmi töltései magasságának és szelvényméreteinek csökkentése, illetve elbontása. Ezzel régen áhított kapcsolat teremtődhetne meg a vízfelszín és tágabb környezete között. A lokalizációs terv I. változata szerint - mely a jelenlegi helyzetben a legelfogadhatóbbnak tűnik - a balparti töltés teljes hosszában a terepszintig, a jobbparti töltés pedig az újvárosi körtöltéstől (2 + 200 fkm. szelvény) a torkolati zsilipig (0 + 000 fkm. szelvény) elbontható a maximális belvízszint 112,50 mBf. + biztonság (60 cm) = 113,10 mBf. szintre, l'gy természethű kapcsolat alakítható ki Győr két városrésze, Pinnyéd és Sziget között. A töltések közötti terület - hullámtér - megfelelő feltöltéssel ligetes, vízparti közterületté és lakóparkká alakítható, amely minőségi lakóterületet biztositana a város tőkeerős, igényes polgárainak. 4. PÜSPÖKERDŐ Ezen tervezési terület nyugatról a régi és az új Rábca töltések, északról és keletről a Mosoni-Duna és a tákói Patkó balparti töltései határolják. E térség szive a 250 hektáros Püspökerdö, a győri "Bois de Boulogne", melynek nagy része jóléti erdővé kell, hogy alakuljon. 473
