A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - DEGRÉ ANDRÁS: A vízbázis-védelem néhány szempontja az üzemeltetők tevékenységében
A függőleges /átlagos/ szivárgási sebesség igen kicsi, az elérési idő ezért igen nagy: évtizedes nagyságrendű és a mai kitermelési viszonyaink között a 100 évet is meghaladhatja. Hazánkban több, mint 60 ezer fúrt kút létesült eddig és valószínű, hogy 40 ezer ma is üzemel. Ezek a legváltozatosabb mélységekben csapolják meg a rétegvizeket. Egy - egy nagyobb koncentrált kútcsoport felszín alatti vízgyűjtője megfigyelőkutakkal jól kimutatható /pl. Debrecen, Kecskemét, Szeged, Kaposvár, Békéscsaba/: a sok kisebb, egy - egy kutas vízkivétel összeolvad. 1.2.2. Egyébbeavatkozások Ilyen sokféle van. Nem mérték még ki ugyan, de nagyon valószínű, hogy a rétegvizek környezetében lévő köolajtelepek letermelése csökkenti a környező vizek nyomását. Ugyanilyen követelménnyel járhat a földgáztelepek letermelése. Történik kőolajtermelés karsztvizes környezetből is. Drasztikus kitermeléssel járó beavatkozás a bányavízemelés a Közép-Dunántúl karsztvizeiből: Nyírádon, Ajkán, Tatabányán, Nagyegyházán, Mányon, Iszkaszentgyörgyön, Dorogon; rétegvízből Visontán és növekvő mértékben Bükkábrányban. Beavatkozással járnak a szennyező források is: ilyen szempontból legszembetűnőbb a szennyvízszikkasztás. Ennek során a talajvíz a lakott területeken a csapadék beszivárgás többszörösét kapja a fölös utánpótlásként és szennyezetten . A talajvíz szintje megemelkedik /néha több m-rel/ és a szennyezett víz szétterjedni kezd. Hasonló követelményekkel járnak az ipari szennyvíztároló-tavak, a hígtrágyatároló-tavak, de az is, amikor a házi szennyvizet a felhagyott ásott vagy fúrt kútba vezetik. 1.3. Védettség, sérü lékenység, veszél yeztet ettség, k árosodás Az eddigiekből ki kell tűnjön: az ivóvízellátás szempontjából fontos felszín alatti vízkészleteink védettsége különböző. Védettségen a víz olyan helyzetét érthetjük, amelyben a terepfelszínen folyó szennyező tevékenységek csak elenyésző és lassan bekövetkező hatással vannak az adott vízelőfordulásra. 733
