A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

5. szekció: Vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, a szennyvíziszap problémája - DEGRÉ ANDRÁS: A vízbázis-védelem néhány szempontja az üzemeltetők tevékenységében

A kevéssé védett vizet sérülékenynek is nevezik. Az ilyen vízben gyorsan és erőteljesen mutatkozik meg a szennyező tevékenységek hatása. A védettséget, illetve sérülékenységet több tényező határozza meg együtt. Ezek: a./ A földtani képződmények, melyek környezetében az adott vízelőfordulás elhelyezkedik. b./ A fedőréteg anyaga, szemszerkezete. c./ A földtani környezet védőképességét módosítják az esiberi beavatkozások. Ha a sérülékeny /vagy azzá vált/ vízkészlet környezetében /pl. a terepfelszínen/ jelentős szennyező források vannak, akkor ez a vízkészlet még veszélyeztetett is. Amikor a veszélyeztetett vízkészletben már kimutatható a szennyező források valamilyen kedvezőtlen hatása, a vizet károsodottnak mondjuk. 2. VÍZVÉDELMI TERV 2.1. Tar

tal

mi összefoglalás A társadalmilag legfontosabb szolgáltatások egyike a lakosság megfelelő minőségű és az igényekhez alkalmazkodó mennyiségű vízzel való ellátása. Ahhoz azonban, hogy egy - egy közigazgatási egység, régió vagy vízgyűjtő területén az egészséges vízellátás biztosítható legyen, gondoskodni kell a meglévő és jövőben hasznosítható vízbázisok védelméről. E célkitűzés elérését kívánja szolgálni egy - egy vízgyűjtő területére kidolgozott vízvédelmi terv. Egy ilyen terv keretében a vízellátási szolgáltatás biztonsága érdekében a környezetvédelem tágabb körét figyelembe véve kell meghatározni a települések meglévő és távlatban kiépülő vízbázisainak megvédése érdekében szükséges teendőket. A koncepcióterv - véleményünk és gyakorlati tapasztalataink szerint - öt részére tagolható, melyek a következők: 734