A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - LIEBE PÁL: A talaj- és rétegvizek kapcsolata a Duna-Tisza közén
o 3. A CSAPADÉKVISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA A vázolt áramlási rendszer utánpótlásának forrását tehát a talajvízből történő mélybeszivárgás adta. A talajvízszint olyan mélységben alakult ki, amelynél a csapadékból történő, talajvizet elérő beszivárgás, a talajvízből történő párolgás, valamint a mélybeszivárgás egyensúlya megvalósulhatott. A vizsgálatok szerint a területen az átlagos csapadék 500-600 mm között változott. A lehulló csapadék mintegy 90 %-a átlagos viszonyok között a felszínről, a telítetlen zónából, illetve a talajvízből elpárolgott, 5 %-a a felszínen lefolyt, s a maradék 5 % szivárgott a mélybe. A mélybeszivárgó vízmennyiségnek megfelelően alakultak ki a nagytérségi felszín alatti potenciálviszonyok, amelyek időben viszonylag állandók, a csapadékosság változásait csak hosszabb idő átlagában követik. Ez azt jelenti, hogy szárazabb - kevesebb csapadékkal és ezzel nem arányosan csökkenő párolgással jellemezhető - időszakban a kezdetben alig változó mélybeszivárgás a tárolt talajvízkészlet leürüléséből fog táplálkozni. Az említett 10-30 mm/év mélybeszivárgási értékek 0,15 szabad hézagtérfogattal számolva 7-21 cm/év talajvízszint süllyedés formájában jelentkeznek, ha a talajvizet elérő csapadék és a talajvízből történő párolgás különbsége zérussá válik. A 80-as években az évi csapadékösszeg - ami kb. 50 mm/év-el lehetett nagyobb a területi párolgásnál - kb. ugyanennyivel csökkent a korábbi sokéves átlagértékekhez képest. A területről történő felszíni lefolyás nagyságrenddel - gyakorlatilag zérusra - csökkent. A területi párolgás pontos értékeit nem ismerjük, de valószínű, hogy kisebb mértékben csökkent, mint a csapadék. ( Liebe et.al.. 1995 .) A felszíni lefolyás mért drasztikus csökkenése mellett valószínű, hogy a talajvíz eredő utánpótlódása is minimálisra csökkent. Felmerül a kérdés, hogy természetes állapotban a csapadékviszonyok vázolt mértékű megváltozásának fennmaradása esetén meddig süllyednének a talaj-, illetve a rétegvízszintek. Ha feltételezzük, hogy a csapadék és párolgás különbsége, akkor 44
