A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - LÁZÁR MIKLÓS–TÖRÖK IMRE GYÖRGY: Jégjelenségek, jégvédekezés az Alsó-Tisza vidékén

Az Alsó-Tisza vidék alatt ezúttal és ezügyben a Tiszának a déli országhatárCsongrád (159,6-255 fkm) és a Marosnak a torkolat-román országhatár (0-51,3 fkm) közötti szakaszát értjük. Ezen folyószakaszokon a jégjelenségek általában kisvizes körülmények között játszódnak le. Jégzajlás, jégbeállás akkor jellemző, amikor az erősen beágyazódott főmeder alján a kisvizek tartományában észleljük a vízállásokat. Még ha egy magasabb vízállás alkalmával következik be hirtelen nagy lehűlés akkor is általában megelőzi az erőteljes apadás a jégképzödést, jégzajlást, jégbeállást. Az állójeges, akár torlódott állójeges állapotban bekövetkező hirtelen erőteljes felmelegedés alkalmával megnövekvő vízhozam hatására több méteres vízállás emelkedésre van lehetőség még a főmederben és rendszerint ezzel felszakad, felaprózódik a jég és le is vonul, így a legtöbb esetben a másodlagos jégzajlás és jéglevonulás zavartalanul, károkozás nélkül megtörténik. A Tisza további sajátossága hogy a jépképződés és a jégtakaró felépülése a felső szakaszokon kezdődik míg az olvadás a jégpáncél fölaprózódása alulról ezért a felső-tiszai, közép-tiszai jég másodlagos zajláskor rendszerint jól emésztődik az alsóbb folyószakaszokon. Vannak kivételes esetek, pl. 1984/85 tele, mindez tehát csak általánosságban érvényes. Ha a másodlagos zajlás kiteljed a hullámterekre igen nagy pusztítást okozhat, főleg az erdőkben. A Maros meglepetéseket okozhat, és a Maros jeges viszonyai között a torlaszképzödés és a torlasz duzzasztása okozta árvízszintig való vízállásemelkedés esélye nagyobb, erre több példával találkoztunk (néhány napra és csak néhány őrjárásra ugyan 1968/69, 1984/85 tele). Mint minden hidrológiai folyamatnál így a jeges eseményeknél is igaz, hogy a Szeged környéki Tisza szakasz a Maros által befolyásolt. Jó példa erre az 1942-es téli jégzajlásos árvíz. A marosi önálló jégbeállás képes ugyanakkor jégmentesen tartani a Tiszának a Maros torkolat alatti szakaszát adott esetben. A jégjelentö szolgálat sok éves megfigyelései és adatsora alapján az Alsó-Tiszára jellemző adatokat Csongrád és Szeged állomásokban adjuk meg táblázatos feldolgozásban. Jcgjelenscgck jellemzői az Alsó-Tiszán Állomás Legkorábbi Legkésőbbi Összes jeges nap Allójej ,cs nap Időszak megjelenés beállás felengedés eltüncs maximum maximum illa* Csongrád 1895/96-1974/75 nov. 16. dcc. 4. márc. 20. márc. 28. 113 47 89 29 1975/76-1994/95 nov. 26. dcc. 16. márc. 10. márc. 19. 71 27 51 11 Szeged 1895/96-1974/75 nov. 15. nov. 24. márc. 28. ápr. 2. 112 47 97 30 1975/76-1994/95 dcc. 1. dcc. 12. márc. 8. márc. 19. 65 24 50 9 411