A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

2. szekció: Folyóink vízgazdálkodási és ökológiai kérdései és gazdasági szerepük - DÉRI JÓZSEF: A Duna és a Tisza jégviszonyai

Hidrológiai Társaság Munkabizottsági jelentése foglalkozott. Az akkori elemzéseket az 1900-1970 közötti időszakra vonatkozó jégjárás-statisztika adatgyűjteményre, valamint az 1956. évi jeges dunai árvíz óta szerzett jégvédekezési tapasztalatokra alapozták. Megállapították, hogy az időjárás alakulásától függően, az adott meder-morfológiai és hidrológiai viszonyok között gyakorlatilag bármely folyón kialakulhat összefüggő jégtakaró, illetve kedvezőtlen körülmények egybeesése esetén jégtorlaszok és jégdugók keletkezhetnek. Egyes vízfolyás­szakaszokon fennáll a jeges árvíz veszélye. A magyarországi jégvédekezés biztonságának növelése érdekében 1988-ban felújításra került az Országos Jégvédekezési Szabályzat, és 1992-ben átfogó javaslat készült a hazai jégromboló rendszer fejlesztésére. Ezeket az előrelátó, preventív tevékenységeket főként a jeges árvízveszély kialakulásában szerepet játszó nagyszámú, kiszámíthatatlan és előrejelezhetetlen tényező is indokolja, ugyanis a jeges árvizet általában több kedvezőtlen tényezó egyidejű jelentkezése, illetve egymásra halmozódása .okozza, nevezetesen: a kis- és középvízi meder hossz-szelvényében éles irányváltozás (irányeltérítés, iránytörés), a túlságosan széles meder, széles zátonnyal, a túlságosan szűk és mély meder, parti zátonnyal, a mozgó meder, a zátonyvándorlás (főmedei'ben középzátony vándorlás), a hirtelen mederkiszélesedés és medermélység csökkenés, a befejezetlen mederszabályozás, a rosszul tervezett, hatástalan folyószabályozási műtárgy, az akadálysoros ellenállás (hídpillérek), a mellékvízfolyás, vagy vízkivételi mű torkolati hatáskörzetében megváltozott áramlási és hordaléklerakódási vagy mederkimosó hatások, a mederkotrás hiánya, a meder szabályzatlansága az inflexiós szakaszokon, a műtárgy vagy jégtorlasz okozta alvízi duzzasztó hatás, a viszonylag rövid mederszakaszra kényszerített. Koncentrált áramlásienergia-csökkenés (a keresztirányú áramlási rendszer kedvezőtlen változása), a kis mederteltség időszakában bekövetkező, nagy intenzitású, nagymértékű hőmérséklet ingadozás, a jégrombolás késedelme, lassúsága, elmaradása, szervezetlensége, alulméretezettsége, kezdvezőtlen technológiája, hossz-szelvény menti összhangjának hiánya, a veszélyhatás alábecslése, 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom