A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)
A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - MAJOR PÁL: A talajvízszint-süllyedés megítélése a talajvízháztartási-mélység függvényének alapján. Az erdők szerepe a talajvízszintek alakulásában
TALAJVÍ2S2W-SÜIXYEDÉS A TALAJVÍZHÁZTARTÁSI MÉLYSÉGFÜGGVÉNYEK ALAPJÁN. AZ ERDŐSZEREPEATAIATVÍZSZINITKAL^ra Major Pál Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ ÖSSZEFOGLALÁS: Á Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedések okai között nem mint a legfontosabb, de minta legvitatottabb szerepel az erdő hatása. A V1TUKI Komlósi Imre kísérleti telepén e hatásokat sokoldalúan vizsgálták. Évgyűrű számlálással egybekötött vizsgálatokkal igyekeztek választ kapni az erdő fatömegének és az erdő párologtató képességének a kapcsolatára. Egy erdőn kívüli és egy erdős területre, a süllyedés két-két időpontjára szerkesztett talajvizháztartási mélységfuggvények alapján levont következtetések szerint a legnagyobb süllyedések területein a talajvízmélység már meghaladhatta a kritikus értéket, így a talajvízből történő párolgás, sót erdős területeken a talajvizet elérő beszivárgás is megszűnhetett. így az erdő talajvízszintsüllyesztő hatása ezeken a területeken a területi beszivárgás csökkenésének előidézésében nyilvánul meg. 1. BEVEZETÉS. A DUNA-TISZA KÖZI TALAJVÍZSZINT-SÜLLYEDÉSEK. OKAI A Duna- Tisza közén tapasztalható talajvízszint-süllyedésekkel a VITUKI 1984- ben kezdett intenzíven foglalkozni és megállapításairól szóló első összefoglaló jelentését 1986- ban készítette el. Az első tanulmányt a süllyedések okairól 1988- ban adta közre [4], majd 1990ben [5] és 1994-ben [8], az erdőkkel kapcsolatos hozzászólásával egészítette azt ki. A lecsapolás hatásával 1991-ben [3] és 1994-ben [9], a rétegvizek hatásával [2] és a rétegvízszint - süllyedésekkel [1] az 1994-ben megjelent tanulmányokban foglalkoztak. A fentiekben hivatkozott vizsgálatok eredményei igazolták azt a feltevésünket, hogy a DunaTisza közén előállt, nagyobb mértékű talajvízszint- süllyedést - a meteorológiai körülmények kedvezőtlen alakulása, - a rétegvízkitermelés fokozódása, - az evapotranspirációt növelő vegetáció területi növekedése és - a lefolyási viszonyok csatornákkal befolyásolt növekedése együttesen idézte elő. Az azóta született elemző tanulmányok és vizsgálatok, amelyek elsősorban Dr. Pálfay Imre nevéhez és irányításához kapcsolódtak, lényegében egyetértettek a talajvízszint-süllyedések fentiekben összefoglalt okaival, vita egyedül az erdők szerepének megítélésében adódott, amelyet a VITUKI vizsgálatok úgy értékeltek, hogy a teljes süllyedésben az erdők okozta részvételi arány mintegy 10 %- ra becsülhető. A süllyedések megítélésében emlékeznünk kell arra, hogy eredeti állapotnak nevezhetjük az 1970-es évek előtti állapotot, amire azt mondhatjuk, hogy a talajvízállást növelő és csökkentő tényezők átlagos értékei egyensúlyban voltak. Az egyes tényezők csak akkor számíthatanak változást előidéző értékeknek, ha az 1970-es évek után olyan változások következtek be, amelyek a kialakult egyensúlyt megbonthatták. így önmagában pl. az erdőt nem tekintjük a 31
