A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - PÁLFAI IMRE: A Duna-Tisza köze vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges módozatai

szivattyútelepekre is szükség lesz, melyek a meglévő belvízcsatorna-hálózaton keresztül csatlakoztathatók a Dunavölgyi főcsatornához. A koncepció A-változata e főcsatornára támaszkodva négy rendszer, a Ceglédi, a Kecskeméti, a Kiskőrösi és a Bácskai rendszer létrehozását javasolja. A Tisza felőli vízpótlásra a meglévő öntözőrendszerek bővítésével, a hátság felé történő kiterjesztésével nyílik praktikus lehetőség. Ezek a rendszerek a Tószegi, a Kécskei, a Tiszaalpári, a Vidreéri, a Csanyteleki, a Percsorai és az Algyői rendszer. A B-jelű vízellátási változat a Dunavölgyi főcsatornának kisebb szerepet szán, a Duna - Tisza csatorna meglévő kezdeti szakaszának s a folytatásaként tervezett Hátsági főcsatornának viszont nagyobbat. Ez a főcsatorna átlós irányban haladva a viszonylag legalacsonyabb térszínen, a "nyereg"-ben keresztezné a hátságot. így kb. 10-12 méteres emeléssel lehet átvezetni a vizet a hátság keleti oldalára. A szivattyús vízemelés számára az előzetes vizsgálatok szerint Kunbaracs térsége látszik a legkedvezőbbnek. A Duna - Tisza csatorna kezdeti szakaszát, mely 22 kin hosszú, bővíteni kell. A tervezett Hátsági főcsatorna 81 km hosszúságú, s Jászszentlászlónál csatlakozik a Dongéri belvízi főcsatornába, mely Csanytelek és Baks között torkollik a Tiszába. Ilyenformán megvalósulna az összeköttetés a Duna és a Tisza között. A Hátsági főcsatornát tájba illően, a természetes vízfolyásokhoz hasonlóan ajánlatos kialakítani, lehetőleg úgy, hogy az üzemvízszint a környező talajvíz közepes szintjével egyezzék meg. A medret helyenként öböl-szerűen kiszélesítve, vízparti üdülésre alkalmas környezet hozható létté. A Hátsági főcsatorna a hajózható Duna - Tisza csatornának egy lehetséges nyomvonalán halad. Ha a közlekedéspolitikai koncepciónak is részét képező hajózható csatorna megépítése hamarabb napirendre kerülne, mint a Hátsági főcsatornáé, akkor azt úgy kell megcsinálni, hogy a hátság vízellátását is szolgálja. Ellenkező esetben a Hátsági főcsatorna tervezésénél kell figyelembe venni a későbbi hajózási igényeket és szempontokat. E két problémakör összekapcsolása és összehangolása elengedhetetlen (Pa/jp 1993). A Hátsági főcsatornából a következő tervezett mellékágak szállítják a vizet a távolabbi területekre: a Ceglédi ág, a Kecskemét - Nagykőrösi ág, a Vadkerti ág és a Félegyházi ág, valamint a Dongéren túl déli irányban húzódó Mórahalmi főcsatorna. A hátságra följuttatott vizet az ismertetett vízszállító főcsatornák, illetve nyomócsővezetékek menti vízhasználók közvetlenül igénybe vehetik, az ezektől távolabb fekvők számára azonban további létesítményekre, vízszétosztó hálózatokra lesz szükség. E hálózatokba - kisebb-nagyobb átalakítások árán - a meglévő belvízcsatornákat is érdemes bekapcsolni. A víz fölhasználásának módja, vagyis a vízhiány megszüntetése - a helyi igényektől függően - többféle lehet. A legfontosabbak a következők: 24