A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - GAJÁRSZKI GYŐZŐ–KLIMÓ ERZSÉBET: A Duna-Tisza közi hátság másodlagos vízkészlete

mértékű csatornázottság elérésekor, a Duna-Tisza közi Hátságon mintegy napi 6

0.000 m

3. mezőgazdasági célra felhasználható másodlagos vízkészlettel lehet majd számolni. Ennek a vízkészletnek a területi eloszlása, temészetesen, rendkívül egyenetlen. Mintegy felét Kecskemét "termeli", további 40 % négy településen keletkezik, a fennmaradó 10 %-on 18 település "osztozik". 1.tibiázat A település népessége napi gyűjtött szennyvízmennyiség (ezer fo) (m') ebből 10%-os csatornázott- a gyűjtött lakosipari ságnát keletkező sági szennyvíz lakossági szennyvíz várható növekedése (m'/nap) (m

!/nap) (m'/nap) Abooy 14,8 1.200 1.200 Albertirsa 10,6 92 900 800 Bácsalmás 7,7 135 650 400 Cegléd 37,0 2.500 400 ' 3.200 1.000 Dabas 14,7 800 1.200 400 Izsák 6,5 385 550 250 Jánosbaima 10,0 300 850 650 Kecel 9,0 750 750 Kecskemét 103,6 25.000 18-22.000 8.700 1.000 Kerekegyháza 5,9 1 500 500 Kiskörös 14,8 1.400 300 1.250 150 Kiskunfélegyháia 34,1 2.700 150 " 2.900 350 Kiskunhalas 29,9 3.700 2.000 2.500 800 Kiskunmajsa 12,0 300 50 1.000 750 Kistelek 7,8 650 650 Lajosmizse 11,0 123 950 800 Mélykút 6,1 500 500 Monor 18,5 458 1.550 1.100 Mórahalom 5,5 180 500 300 Nagykáta 11,9 300 1.000 700 Nagykörös 26,9 6.000 4-10.000 " 2.260 1.000 Sándorfalva 7,1 600 600 Soltvadkert 7,6 650 650 Összesen 44.400 (átl) 26.000 34.810 15.300 * : a településen található olyan (elsősorban konzerv-) ipari üzem is, amely saját tisztitóművel rendelkezik. Az így kibocsátott tisztított szennyvíz többnyire időszakos jellegű, mennyiségére nincs pontos adat, de összességben, a három településen naponta átlagosan mintegy 3-4.000 m

3-re tehető, (Kiskunfélegyházán 600, Nagykőrösön 1500-2000, Cegléden 1000-1500 m

3/nap). 142