A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A települések szennyvizének lehetséges szerepe a Duna-Tisza közének vízpótlásában

további 15-20 millió m

3/év mélységi vizet használnak. Tehát az öntözési célú vízhasználat kb. 20 millió m

3/év, amely nyáron a legszárazabb időszakban jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a víztermelés időbeni eloszlása sem egyenletes, hanem kedvezőtlenül egyenetlen és a száraz telek miatti téli utánpótlásra sem lehet számítani. Ráadásul a legjelentősebb felszínalatti vízkivételek éppen a hátság közepén Kecskemét, Kiskörös vonalában találhatók. A kommunális és ipari célra kitermelt vizekből azonban végülis szennyvíz keletkezik. Ezeknek a szennyvizeknek a sorsa rendkívül változatos. A kisebb településeken zömét elszikkasztják. A térség 114 Bács megyei és 26 Csongrád megyei településén keletkező Összes kommunális és ipari szennyvíz mennyiségével 175.000 m

3/d tételben számolnak a szennyvizcsatomázási-szennyvíztisztitási koncepció tervezői. A közcsatornákon jelenleg összegyűjtött szennyvizek mennyisége kereken 54.000 m

3/d, ezen belül azonban összesen Kecskemét 27.000 m

3/d és még néhány város (Baja 8300 m

3/d, Kalocsa 2900 m

3/d, Kiskunfélegyháza 3800 m

3/d, Kiskunhalas 3800 m

3/d.) összes közcsatornán összegyűjtött vizét számításba véve kiderül, hogy a kisebb településeken alig van szennyvízcsatorna és elvétve szennyvíztelep. Ezek a települések úgymond saját szennyvízdombjaikon ülnek, míg a térség talajvízszintje a külterületeken a szokásoshoz képest több méterrel csökkentek. A szennyvizeknek közvetlenül a talajba juttatása súlyos talajszennyezést egészségügyi, környezetvédelmi problémákat vetít előre. A jövő évezred első évtizedére a távlati tervezés végülis 175.000 m

3/d kommunális és ipari szennyvízzel számol, ami 64 millió m

3 évi felhasználható, újra hasznosítható vízkészletet jelent, amennyiben azt összegyűjtik és megtisztítják. Nem nagy ez a mennyiség, ha az egész mintegy 10.000 km^ területre osztjuk (ez 6 mm csapadéknak felel meg). Végül is a szennyvizek egy része jelenleg is vissza kerül a talajba, zöme azonban a belvízcsatornákon keresztül a folyókba jut. Az összegyűjtött, tisztított szennyvizeknél a megfelelően biológiailag tisztított szennyvizeknek a belvízcsatornák átalakításával, tározással éppen a legveszélyeztetettebb vizes élőhelyekre juttatása hasznos és gazdaságos megoldásnak tűnik. A szennyvizekkel előbb-utóbb valamit kezdeni kell. A szennyvizprogram felgyorsításával, az állami és önkormányzati pénzforrások koncentrálásával a térség néhány súlyos területén lehetne segíteni. A távlati terveket készítő szakemberek 134