A Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Baja, 1995. július 4-6.)

A Duna-Tisza köze vízgazdálkodásának helyzete és problémái - TÖRÖK IMRE GYÖRGY: A települések szennyvizének lehetséges szerepe a Duna-Tisza közének vízpótlásában

továbbra is mintegy 20.000 m

3/d csatomapótló szennyvízelhelyezéssel számolnak és 15.000 m

3/d ipari szennyvíz saját elhelyezéssel, de igy Is 140.000 m

3/d összegyűjtött megtisztított szennyvízkészlet jelenik meg a jövő évezred elején, mint vízkészlet a térségben. A szennyvizprogramot a vizpótló programmal egyeztetni kell. Bűn minden egyes m

3 tisztított szennyvizet amely a mélységből kitermelt ivóvízből keletkezik a Dunába vagy a Tiszába vezetni. Azt a térségben kell visszatartani és felhasználni. Az eddig leirt gondolatmenet logikáját talán alátámasztja az a több évtizedes tapasztalat, amely Kecskemét városában, illetve környékén keletkezett a szennyvizöntözés terén. Sajnálatos, hogy a szennyvizeihelyezés ós öntözés szempontjából is technikailag jó megoldás gazdasági érdekegyeztetés hiányában futott zátonyra és most a korábban megépült szennyvizöntőzö telep már nem kap vizet emiatt a vizhiány a termelést veszélyezteti. Ugyanakkor az új szennyvíztisztító lényegesen nagyobb költségeket ró az önkormányzatra azon keresztül a lakosságra. Végülis az elfolyó tisztított szennyvíz majd a természetben, ill. a Csukásér mentén hasznosulhat, csakhogy a megépült öntöző művek kihasználatlanul mennek tönkre. Ha a tisztított szennyvizeket valóban a térségben öntözésre, vizes élőhelyek vizpótlására talajvizdúsításra, talajvizminőség javítására használják fel, akkor a jelenleg öntözésre használt felszín alatti vízkészletek nagyságrendjével közel azonos vízkészlet jelenik meg, azaz a korábbi mélységi kitermelés csökkenthető, ha úgy tetszik de legalábbis fékezhető. A dolog lényege, hogy a szennyvizprogramot gyorsítani célszerű, és oly módon megvalósítani, hogy a tisztított szennyvizek térségbeni visszatartásának és hasznosításának műveit külön más pénzforrásból célszerű biztosítani. A gazdasági konstrukció létrehozása lehet a kulcskérdés és az önkormányzati közmű céltámogatási és öntözési FM támogatási rendszerek és a vízügyi ós környezetvédelmi - természetvédelmi alapok segítségével azok egyfajta kiemelt célra orientált integrálásával fontos lenne ösztönözni és segíteni az önkormányzatokat, hiszen ilymódon nem csupán egy cél valósul meg, hanem a közegészségügyi, vizi környezetvédelmi, talajvédelmi, vizkészletgazdálkodási, természetvédelmi, ökológiai célrendszer és ezen keresztül a szoció-őkonomiai feltételei is javulhatnak a térségnek. Végére jutva fejtegetéseimnek szeretném nyomatékosan ismételten hangsúlyozni, hogy a térség súlyos gondja elsősorban vízpótlással oldható meg. Ezzel párhuzamosan söt azt még megelőzően a szennyvizprogram keretében ahhoz 135