A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Az összes víztermelés akkor is a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ /Liebe Pál/ által 1988-ban meghatározott 155 m3/p limit érték alatt marad. A limit érték igénybevétele esetén a magasabb szinteken fakadó források hozama teljes mértékben nem áll helyre. A Keszthelyi-hg-ben a Gyöngyös patakon Zalaszántó-Rezi térségében árvízi tározót építettek 1973-76. között. A tározó 1976-tól gyakorlatilag zárva van. 67 km2 vízgyűjtő területe nem karsztos, de a tározóban a gát közelében a meder karsztos kőzetekben van, ott folyamatosan jelentős többletbeszivárgás történik a karsztba. Dr.Sárváry István az 1989-91. közötti időszakot vizsgálva 3040 l/s utánpótlódást ad meg a Hévizi-tó irányába. 1976-tól átlagosan ennél nagyobb többletbeszivárgás kb. 50 l/s valószínű. Ha a tározó nem épült volna meg, akkor a Hévizi-tó hozama 1983-ban a 290 l/s helyett csak 240 l/s lett volna, és ma is 300 l/s körüli értékek lennének. A nyirádi hatás vízelvonása legalább 50 1/s-mal nagyobb érték, mint amit általában napjainkig a szakmai körök közöltek. A középhegység nagy mértékben leürült nyilt karsztos területét, további két kedvezőtlen hatás érte. Egyik hatás, hogy a leürült karsztrendszer nagymértékben csapadékérzékeny lett. A magas helyzetű hatalmas tárolótömeg a helységperemi források hozamát korábban ki tudta egyenlíteni. A csapadékhiány csak a magas helyzetű források hozamában okozhatott figyelemreméltó változásokat. A másik hatás a csapadékkal együtt beszivárgó szennyeződés növekedése. A nagycsapadékos időszakokban természetes /beavatkozás előtti/ állapotban a felszíni szennyeződéseket magával ragadó viz a karsztba szivárogva a magasan fakadó forrásokon a felszínre tört. A leürült karsztrendszernek a magas helyzetű forrásai már nem működnek, ezért minden szennyeződéshullám a karsztrendszerben marad. A további jelentős vízgazdálkodási, környezetvédelmi károsodások megakadályozása és az eddigi károsodások mielőbbi javulása érdekében a Minisztertanács 3211/1989. sz. határozatában előírta a nyirádi területen a bányászati célú vizemelés megszüntetését 1990. junius 30.-ával 1991.január 1. után csak az ivóviz- 438 -