A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)
több nagy felszín alatti áramlási rendszer alakult ki, amelyek jelentősebb hegységperemi felszínre törései: Budai langyos és meleg források Tatai Fényes-források Tapolcafői források Tapolcai Malomtó-forrás Hévizi-gyógytó forrásbarlangja. A középhegység magasabb részén számos kisebb hozamú hidegvizű forrás fakadt, amelyek egy része időszakos volt. A Keszthelyi-hegység Ny-i szélén egy É-D-i csapásirányú szerkezeti vonal mentén felsőpannóniai konglomerátumból, homokkőből tör fel a Hévizi-gyógytó forrása. A felsőpannóniai rétegek alatt felsőtriász dolomitos képződmények települnek, amelyek részét képezik a Dunántuli-középhegység mélybe süllyedt vonulatának. A többszörösen karsztosodott törésekkel szabdalt mezozóos alaphegység nagyon jó vizvezető, amely a távoli felszíni, nyilt karsztos beszívárgási területekről, változó mélységű és irányú áramlási zónákon át vezeti a vizet. Ma már természetesnek tartjuk, hogy minden folyamatosan feltörő forrás tartós utánpótlódása a csapadékból származik. Évtizedekkel ezelőtt ez még nem látszott ilyen egyszerűnek. A tó forrásbarlangjában és valószínű előtte is hideg karsztvíz keveredik a 42 C-os hévízzel. A hidegvíz a forrásbarlang K-i oldalán tör elő. A melegvizű források a Ny-i oldalon fakadnak. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont által 1978-ban kiadott "összefoglaló jelentés a Hévizi-tóval kapcsolatos kutatási tevékenységről" c. tanulmányba Dr.Böcker Tivadar a hévízi gyógyvíz forrásainak sokévi középvizhozamát természetes körülmények között 600-610 l/s értékben adja meg nagyon részletes értékelés alapján. A Hévizi-tó környezetében É-ról, K-ről és DNv-ról hidegvizes zóna helyezkedik el. A héviz Nv-felől áramlik a forrásbarlangba. Ezt a hőmérséklet eloszlást az 1. me 1lékle ten pont-vonal izoterma vonalak mutatják. A Ny-felől áramló melegvizes zónában inverz hőmérséklet eloszlás van. A héviz a vizvezető rétegek felső részén áramlik "úszik" az alatta lévő hidegvíz testen,és - 432 -