A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

igy jut a forrásbarlangba. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ a "Hévizi-tó hidrogeológiai védőidomának meghatározása" /1984/ c. szakvéleményében Dr. Lorberer Árpád a hévizi gyógyvizet 95 í-ban karsztos eredetűnek tartja, amelyhez Héviz térségében 5 % viz keveredik felsőpannóniai rétegvíz tárolókból. A nyílt karsztos területeken beszivárgó csapadékvíz a felszín közelében hideg karsztvíz, jó minőségű ivóviz. A hatalmas tömegű regionális elterjedésű mezozóos karbonátos alaphegységben és helyenként a közvetlenül felette lévő fedöhegységi vizvezető rétegekben 10002500 m mélységben szivárog, vizvezető zónákban áramlik a víz. Közben felveszi a kőzetkörnyezetének hőmérsékletét és ásványi anyagokat old fel. A beszivárgó csapadékvíz igy változik hévízzé, gyógyvízzé. Ezért vízgazdálkodási szempontból egységesen kell kezelni a felszíni és nagy mélységben lévő alaphegységi karsztrendszert. A hévizi gyógyvíz természetes /beavatkozások előtti/ vízgyűjtő területeit az alábiak szerint adja meg: Dr.Lorberer Á. : - a Keszthelyi-hg. 93,5 km2 nyi1tkarsztos területéből 72,0 km2 szabad beszivárgású, - a Sümegi-Bakony hévízhez tartozó 44 km2 nyiltkarsztos területéből 34,0 km2 szabad beszivárgású, - a Pápai /Magas/-Bakony területéről 36,0 km2 karsztos beszivárgású területet vesz figyelembe. A hévizi gyógyvíz hidrogeológiai védőövezeteit az 1. és 2- .'lime 1 lékletek mutatják. I. védőövezet Héviz község közigazgatási területe. It. védőövezet a hévizi-gyógyviz természetes vízgyűjtő területe /a Magas-Bakony kivételével/. III. védőövezet, amelyben történő nagymértékű beavat:kozé.s.ok felborítják a vizháztartási egyensúlyt, és hatással le,he

:tne!k'. e Hévizi-gvógytó vízhozamára. Határai É-on a "Rába-vomal", lP-,en a "Balaton-vonal", Ny-on az országhatár, K felé a Magas-tBakonvban kialakult természetes felszín alatti vízválaszti. - 433 -