A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

Magyarország egyik vegyipari központjává fejlődött. A Zala vízgyűjtőjének jelentősebb ipari központja Zalaegerszeg. Ezen kívül még néhány településen (Zalaszentgrőt. Zalalövő) folytatnak ipari tevékenységet. A területnek az ország iparában betöltött szerepére jellemző, hogy gazdálkodó szervezetei létszáma a hazaiak 0,1 H-át sem éri el. A Balaton és a Zala vízgyűjtőjén lévő főbb ipari központok A térség ipara mellett meg kell említeni a bakonyi bauxitbányászatot, melynek területe északról szomszédos a balatoni vízgyűjtővel. A bányászatnak a dunántúli karsztvízre gyakorolt hatását jól ismerjük. A tevékenység visszafejlesztésének ereoménve - a vízszint megállapodása, a készlet töltödése lassan kimutatható lesz. 1.2. Az ipar területi elhelyezkedése A térség 21 településén van valamilyen ipari tevékenységet fpiytató gazdálkodó szervezet. A főbb ipari központokban található a szervezetek jó része, az összes gazdálkbdó . Kettőnél több ipari szervezet létesült Keszthelyen (4 db.), Taoolcán és Marcaliban (3-3 db.). Siófokon, Zalaszentgróton és Zaialóvőn két-két üzem, a további településeken pedig egy-egy található.