A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

A Balaton környéki iparra tehát a centralizáció jellemző. Néhány nagyoob településen fplytatnak kisebb-nagynbP mértékű ipari tevékenységet. A terület egészére az egyéb tevékenységek: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és az idegenfprgalpm jellemző. 1.3. A főbb ipari tevékenységek A gazdálkpdó szervezetek között a legnagyobb arányt (majdnem 35

!í-ot) képviselnek azok, amelyekben valamilyen kisebb alkatrész, részegység előállítását végzik, vagy készterméket szerelnek össze. A gépipari cégek közül a 8agodi Mezőgépgyártó Vállalat, a veszprémi Bakony Művek, az Alumíniumipari Gépgyár Kft. (Zalaegerszeg) a legnagypbb. Felszámolásáig a GANZ DANUBIUS Balatonfüredi Hajógyára volt a Balatonpart legnagyobb ipari üzeme. A vegyipari üzemek közül a fűzfői NITROKÉMIA Ipartelepek a vizsgált terület legnagyobb gyára, mind a foglalkoztatottak számát, mind az egyéb gazdasági mutatóit tekintve. A termelési érték nagysága tekintetében egyébként a vegyipar megelőzi a többi iparágat, annak ellenére, hegy az üzemek létszáma szerint a könnyűipar, az építőanyagipar lényegesen nagyobb arányt képvisel. A könnyűiparon belül egyébként vezet a ruházati ipar. Jelentős a fafeldolgozás és bútnripar, a bőrfeldolgozás (cipőgyártás), valamint a nvomda-és papíripar. Az építőanyagiparon belül a tégla- és cserépgyártás elsőscroan a helyi igények kielégítésére szolgál, de a Zalakerámia Rt. csempéi országszerte ismertek. 1.4. A gazdálkodó szervezetek nagysága A területen főleg kis- és középüzemek találhatók, melvek a helyi -Tiunkaerő foglalkoztatására szerveződtek. Még az ipari központok (Veszprém. Zalaegerszeg, Fűzfő és környéke) üzemei is a környező kistelepülések lakosságából verbuválták a munkaerőt. Az iparpsítás időszakában sem veit nagyobb mértéki* betelepülés a térségbe.