A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

1991-be

n is tovább folytak a munkák, illetve a balatonleilei, balatonszárszói termelőszövetkezetek a munkát befejezték, a lengyeltóti tsz. pedig a beruházási munkáját felfüggesztette. 1992-be

n a marcali és a kéthelyi termelőszövetkezet befejezte a munkálatokat. Megállapítható, hogy az előirányzott munkák nem minden esetben valósultak meg. Nem induott kiviteli munkát a Tetves-patak vízgyűjtőjén a látrányi termelőszövetkezet, a Balatonendrédi vízfolyás vízgyűjtőjén a zamárdi termelőszövetkezet, csak részben készültek el a műtárgyak a balatonszárszói termelőszövetkezet mintaterületén, továbbá nem valósultak meg a kéthelyi termelőszövetkezetnek a Vasűtmenti árok vízgyűjtőjére tervezett munkái, a közcélú befogadó anyagi pénzeszközök hiányában elmaradt rendezése miatt. A Balaton vízminőségvédelme szempontjából elsősorban azoknak a műszaki beavatkozásoknak van jelentősége, melyek a hordaléknak a Balatontól való visszatartását szolgálják. Ezek elsődlegesen a hordalékfogó, vízmosáskötó műtárgyak. Ilyen szempontból kedvező hatás várható a Koroknai vízfolyás, a Kátyu-árok, a Balatonűjlaki főcsatorna, a Forró-árok, valamint a Kőröshegyi Séd vízgyűjtőjén. Egyéb területeken ezek a beruházások nem valósultak meg. A programban előirányzott üzemi meliorációs beruházások elmaradása, illetve a feladatok nem teljeskörű megvalósítása elsősorban az üzemek nehéz gazdasági helyzetén múlt. Ezen a támogatást kezelő megyei tanács az állami támogatások forráskiegészítése terén végzett pénzügyi átcsoportosításokkal sem tudott segítem. A vízgyűjtőn végzett, a BVFP-hez igazodó vízrendezési feladatok végrehajtását összességében vizsgálva megállapítható, hogy míg az állami művek kiépítettsége 1993-ra mintegy 90 %-os lett. addig a társulati közcélú befogadók kiépítése csak - 630 -