A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

mintegy 40 %-ban történt meg és ennél is kedvezőtlenebb arányú a belterületek levezető rendszereinek kiépítettsége. A mezőgazdasági területek vízlevezető rendszereinek kiépítése csak részlegesen történt meg, amelynek következtében a részvízgyűjtőkről érkező hordalék és szervesanyag szennyezés továbbra is terheli a Balatont. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a korábban már megépült és az 1983-ban beindult program keretében megvalósult vízilétesítmények állapota fokozatosan romlik, miután a művek fenntartása nem kielégítő. 2. SZÜKSÉGESNEK ÍTÉLT VÍZRENDEZÉSI FELADATOK A VÍZGYÚJTÖN Az előzőekben már utaltunk arra. hogy a vízrendezések kapcsán kiemelt jelentősége azoknak a műszaki beavatkozásoknak van a Balaton vízminőségvédelme szempontjából, amelyek biztosítják a hordaléknak a Balatontól való visszatartását. Véleményünk szerint a vízgyűjtőn jövőben végzendő valamennyi vízrendezési tevékenységnek fenü elv figyelembevételével kell megvalósulnia. 2.1. Az állami kezelésű műve

k eredeti fejlesztési programjában szereplő feladatok fenü előírásnak megfelelnek. A szükséges fejlesztéseket a 3. sz. meQéklet tartalmazza. 2.2. A társulati közcélú vízilétesítmények korábban meghatározott fejlesztése részben meliorációs fejlesztéshez igazodott. Jelenleg a vízgyűjtőn folyamaiban lévő földtulajdon változás, gazdasági szerkezetváltozás következtében a melioráció iránú igény érezhetően visszaesett. Erre tekintettel javaslatunkban elsődlegesen a hordalékvisszatartást figyelembevevő beruházásokat tüntettük fel. a meliorációs igény szerinti vízrendezéseket a 3. sz. mellékletben sor alatt hozzuk. 2.3. A belterületi vízrendezés Felmérésünk szerint az önkormányzatok a parti sáv több településén az elkövetkezendő időszakban jelentős vízrendezési feladatot terveznek - 631 -