A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)
A különböző hozzáadásoknál kapott felvételi sebességeket Falkner és mtsai. (2) elméleti megalapozottságú foszfor felvételi modelljéhez illesztettük. A modell szennt létezik valamüyen fajtól és fiziológiai állapottól függő küszöbkoncentrácié. [PfcJ (UgP l" 1). amely alatt a szervezetek már nem képesek netté P felvételre, men kevesebb energia áll rendelkezésükre, mint amennyire a felvételhez szükségük lenne. Ezt a következő képlet fejezi ki: v = L P* {lg([Pe]+[Pa])-lg[Pk]} (2) ahol Lp uig P l" 1 óra" 1) - a sejtmembrán állapotára jellemző konduktiv!tási együttható. Ha tehát a felvételi sebességet a külső koncentráció ([Pel+fPa]) logantmusának függvényében ábrázoljuk, egyenest kapunk. Az egyenes meredeksége Lp. az abszcissza tengely metszete pedig a küszöbérték logaritmusa. 2. 2. A domi ná n s v ú alá ro er y ji m axrotnonok foszfor leadása bomlások sora" A fenn négy növényt ugyanott gyűjtöttük és ugyanúgy készítettük elő. mint a felvételi kísérleteknél. A feldarabolt növényeket 1 1 Whatman GF/F üvegszúrón szűrt. Bukóélnél gyűjtött vízbe tettük, majd S és 25 "C-on. sötétben inkubáltuk. A három párhuzamos mintából eleinte sűrűbben, később ritkábban 50 mi térfogatú részmintái vettünk. A vízzel véleüenül dpipenázott növényi törmeléket 50 |lm lyukbóségú planktonhálőn fogtuk fel és azt visszatettük az inkubáló edényt«. Alacsony hőmérsékleten a bomlás lassú volt. így a kísérletei 2 hónapon át luttattuk. Ezalatt 8 alkalommal vettünk részmintái, és a térfogat csökkenést a számításoknál figyelembe vettük. Vlagas hőmérsékleten a bomlás rendkívül gvons volt. ezért ezt a kísérletet a 15. napon, a 3. mintavétel után beíeieztük és más módszerrel vizsgálóik a növények lebomlását kísérő P leiszabadulast. 5 e nedves súlynvi növényt mértünk 100 ml szúrt Bukóéi-vízbe. Mintavétel ilkalmavaí a telies mintát leszűrtük 50 um lyukbóségú pianktonhálón. A rothadó növényeket tnss szúrt vízben tnkubáltuk tovább. Ez a kísérlet 29 napig tartott ezalatt 10 alkalommal vettünk mintát. A részmmtákban mértük a vezetőképességet, a pH-L az oldott reaktív P (6). valamint az összes oldott P és összes P koncentrációját perszulfátos roncsolás után (5). Az oldott P formák mérése előtt a vizet 0.2 um lyukbóségú membrábszúrön szűrtük.