A Magyar Hidrológiai Társaság XII. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Siófok, 1994. május 17-19.)

3. EREDMÉNYEK és ÉRTÉKELESÜK 3.1. A víz alá merüli makrofilonok foszfor felvétele A növények P felvétele elsőrendű kinetikát mutatott, azaz az idő függvényében az ORP koncentráció kezdeti csökkenése exponenciális görbéhez közelített. A P hozzáadás nélküli mintákban is kimérhető voll az ORP koncentráció időbeli csökkenése (1. ábrái. 1. ábra

: A békalencse foszfor felvétele 1994. februárjában. (A jelmagyarázatban szereplő számok a vízhez adott foszfátot jelentik (ig P 1"' egységben. Minden pont két párhuzamos mérés átlaga). In (ORP] óra A raakrofitonok P felvételének koncentráció függését Falkner és mtsai. (2) modellie <1. egyenlet) viszonylag jól leírta (2. ábra). A szórás oka elsősorban az lehetett. hogy min iáink nem voltak homogének, a különböző edényekbe eltérő arányban kerülhetlek fiatalabb és idősebb hajtások, más lehetett a szár és levél aránya, stb. Ezi a problémái csak úgy küszöbölheinénk ki. ha a teljes növény P felvételét vizsgálnánk, ehhez azonban a laboratónumi körülmények nem megfelelőek. A küszöbkoncentráció, amely alatt a növények nem képesek foszfort felvenni, a békaiencséve! és a rencével végzen mindkét kísérletben 10 (lg P H körül voll, a kolokán 15. a tócsaeaz pedig 30 tig P H koncentrációig vett fel foszfort Ezek a küszöbértékek jól egyeznek az irodaim; értékekkel (11). A növények kondukúvitási együtthatója is különbözött: a békaiencséé szeptemberben 0.4. februárban 3,2 |ig P g"' n.s. óra'

1 volt: a tócsagazé 0.35: a kolokáné 0,1: a rencéé az egyikkísérletben 0,1; a másikban 1,0 jig P g1 n.s. óra1. Az optimális fotoszintetikus sebesség és a - 352 -